Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
1468 jelképek, kérdések méltatlan sorsára jut. Egykor a vidékfejlesztés majdnem egyet jelentett az agrárfejlesztés szóval. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés a lelnöke foglalja el.) A múlt század hetvenes éveiben egy gyorsan fejlődő, majdnem világszínvonalon álló mezőgazdaság, a magyar mezőgazdaság gond nélküli piacaival, gyors technológiai átalakulásával, melléküzemági tevékenységeivel, amelyek a vidék iparát, e gyfajta szolgáltató iparát is adták, a tudásközpontok, a mezőgazdasági szellemi központok kialakulásával mármár megoldást kínáltak Magyarországnak a vidékfejlesztésre. Aztán elkövettük azt a hibát, hogy azt hittük, hogy nincs Magyarországon kívül élet. Fe l kellett fedeznünk azt, hogy Európában és más földrészeken is van élet, és ha nem törekszünk arra, hogy versenyképesek és versenyképesebbek legyünk, akkor lemaradunk, leszakadhatunk. A vidékfejlesztés mára szemünkben egy nagyon érzékeny folyamattá vált. É n ma egy szeletével szeretnék foglalkozni, hogy milyen hatással volt, van, lesz az infrastruktúra, a közüzemi szolgáltatások átalakulása a vidékfejlesztésre. (13.00) Az út- és a vasútfejlesztéssel kezdem, hiszen ebben nagy vitákat folytattunk le az elmúlt években itt, a parlamentben is. Ma már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a vidékfejlesztés érdekeit egy közös munkamegosztásban gondolkodó, integrált közlekedésfejlesztés szolgálhatja leginkább, és akkor fejlesztünk jól, hogyha a jó minőségű, gyors eljutás lehetőségeit teremtjük meg, elsősorban a törzshálózatok kiépítésével, ekkor szolgáljuk igazán a vidék érdekeit, ekkor adunk többet a vidéken élők számára. Ezért ma is nagy jelentőségűnek tartom - egyesek az államháztartás hiányára mutogatnak , hogy ma 200 6 végén, 2007 elején már 952 kilométer gyorsforgalmi hálózatunk van, szemben a 2002. júniusi 534 kilométerrel, a gyarapodás 418 kilométer, és hogy rövid idő alatt sikerült bekötnünk azokat a vidékeket, Miskolcot, Szegedet, Debrecent, Dunaújvárost, és azt i s, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben 20072013 között folytatódik ez a program. A további hálózatkiépítéssel pontosan azoknak a térségeknek a kapcsolatait tudjuk megerősíteni, amelyek nagyon elmaradottak, így juthatnak olyan vidékek, olyan megyék gyorsforgalmi úthálózathoz, mint Tolna, Baranya, Somogy, SzabolcsSzatmár, Békés, Zala, JászNagykunSzolnok megye többek között. Évtizedek óta szakmai vita folyik arról, hogy miközben átalakul a közlekedés munkamegosztása, a motorizáció révén egyre jelen tősebb a közúti közlekedés részaránya. Ez környezetvédelmi szempontból általában nem helyes. Mit kell tennünk a vasúti mellékvonalakkal? Napjainkban elindult egy program, amely 14+5 vonalon a forgalmat szünetelteti, olyan vonalakon, ahol a vonatok sebesség e nem éri el a 40 kilométert óránként, ahol az utasszám járatonként nem éri el a 10 főt, alig van teherforgalom, és a szárnyvonalak üzemeltetése komoly nemzetgazdasági veszteségeket eredményez. Nincs más lehetőségünk, mint megteremteni a közúti feltételeke t, és elhinni azt, hogy nem 1850et írunk, amikor ezeknek a vasútvonalaknak nagyon komoly terület- és gazdaságfejlesztési hatása volt. A vidéken élők életét akkor tehetjük igazán könnyebbé, jobbá és európai szinten működőképesebbé, hogyha megteremtjük azt a közösségi közlekedést, amelyben továbbépítjük ezt a gyorsforgalmi úthálózatot, hogyha 11,5 tonnásra megerősítjük a főútvonalhálózatunkat, ha egyegy kistérségen belül ehhez a főútvonalhálózathoz, ehhez a törzshálózathoz megteremtjük a csatlakozó hálóza tot, építéssel és korszerűsítéssel, és a kistérségen belül javítjuk a kistérségi központok elérhetőségét, valamint ha a fő vasútvonali hálózatot nagy sebességre építjük át, ha a különböző közlekedési módokat összekapcsoljuk, ha regionális közlekedésszervez ő irodákat állítunk fel, amelyek a vasúti, közúti menetrendeket összehangolják, ha az iskolabuszprogramot továbbfolytatjuk, ha az iskola- és falugondnoki buszokat illesztjük a közforgalmi közlekedésbe, és teret engedünk a magánkezdeményezéseknek. Meggyőződ ésem, hogy
