Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HIRT FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
142 biztos vagyok benne, és szeretném hangsúlyozni, hogy egy úgymond „egészséges” ember nem tudja ezt átélni, nem tud olyan törvényt alkotni, amely életszerű és működőképes, jó törvé ny lesz. Nem lehet tizenkét oldalban ezt a törvénymódosítást megalkotni, nem lesz jó, nem lesz életszerű, nem fog működni. Ki fogunk alakítani olyan akadály mentes környezeteket, amelyek kívülről tényleg úgy fognak kinézni, mint egy akadálymentesített épület, de nem lesz használható. Én tudnék erre sok példát mutatni, egészen az építési törvényig, amiben is súlyos problémák vannak ezen a téren. Azért mondom, h ogy még egyszer neki kellene ennek menni, és legalább egy kicsit bővebben és - még egyszer mondom - fogyatékos szakértők bevonásával megalkotni. Aztán megpróbálom részletezni a konkrét problémáimat is. Nagyon nagy hibájának tartom és tartjuk az előterjeszt ésnek, hogy nem tartalmaz évenkénti teljesítési ütemezést, és azt gondolom, hogy ez tényleg hatszázezer embert érint, ha csak kéthárom családtaggal felszorozzuk, majdnem kétmillió emberről van szó. Nem tudják a civilek gyakorlatilag kontrollálni és ellenő rizni, hogy mi történt meg, mit tudtunk teljesíteni. Azt még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem látom az akadálymentesítésre szükséges forrásokat; valahol egyébként jelzi a kormánynak a hozzáállását, hogy a 2007es költségvetésben a fogyatékosügyi pr ogramra 45 millió forintot különített el a kormányzat. Tudom, hogy vannak egyéb források, csak egyszerűen meg kellene nézni, hogy ebből mi valósul meg országszerte. Egyértelműen vannak új beruházások, építkezések, ahol viszonylag jól akadálymentesített kör nyezet van, de nem tudunk eljutni sem egy SZTKba, sem egy önkormányzathoz. Érdemes megpróbálni egy tolókocsiba beleülni, és bemenni egy önkormányzatba személyi igazolványt készíttetni! Abba a kis kalodába - nem tudok rá mást mondani , ahova be kell ülni fényképezkedni, nem lehet beülni tolókocsival. Olyanokra költjük a pénzt, amelyek nem jók, amelyek rosszul vannak megkonstruálva, ezért mondom, hogy kilenc meg tizenkét oldalban ez lehetetlen, pénzpocsékolást követünk el. Ezt higgyék el nekem! Tudom, hogy vannak EUs források, amelyek szép számokat mutatnak, ha összeadjuk, de mindenki tudja, és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy egy pici önkormányzat vagy egy szolgáltató azt sem tudja, hogyan kell egy pályázatot jól beadni, és ki fogunk csúszni a határidőből, az önrészről meg nem is akarok beszélni. Én is láttam különböző kommunikációkban, hogy 60 milliárd forintot írnak, én nem látom ezeket az összegeket, ezt nem tudtam leellenőrizni. Aztán nagyon érdekes ebben a törvénymódosításban a 7. § (1) bekezdése, megp róbálom ezt szóról szóra felolvasni: „A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit.” - ennyit ír a törvény a személyi segítésről. Itt is látszik , hogy nem él benne a jogalkotó a fogyatékosságban, itt definiálni kellene sokkal precízebben, hogy mit várunk el, szintén be kellene vonni az érintetteket. A törvénytervezet részletes indoklása szerint nem jár egyébként ez a személyi segítés többletköltsé ggel. Nagyon meglepődtem, mert ha valami nem jár többletköltséggel, akkor az nem is működik. Egy személyes példát hadd mondjak el. Nem olyan rég voltam egy rendezvényen, ahol volt egy személyes segítő, és olyan jól sikerült segíteni, hogy kiestem az ország út kellős közepére. Tehát azt gondolom, hogy a nagyobb intézményeknél, önkormányzatoknál, szolgáltatóknál ki kellene törvényi szinten jelölni egykét személyt, aki gyakorlatilag valamilyen továbbképzésen átesik, hogy legalább hogyan kell kommunikálni, bekí sérni egy moz gássérültet, egy vakot, egy gyengén látót, egy siketet. Nem lehet tőlük elvárni, hogy be tudjanak jutni egy önkormányzatba egyébként, ha rosszak a parkolóink; ha átépítünk egy irodát, de nem lehet végigmenni a járdá n; ha úgy készülnek el a gyalogos átkelőhelyek, hogy az egyik oldalt le tudok menni, a másik oldalt nem tudok felmenni. Ezt egyiket sem látom a törvényben. Külön épületekről beszél, de még egyszer mondom, a hozzá kapcsolt parkolókról és járdákról nem. Enél kül ez nem fog működni! A régi XXVI. törvény szintén évenkénti beszámolóra kötelezte a kormányt a parlament irányába. Itt azt szeretnék keresztülvinni a tisztelt Házon, hogy kétévente kelljen beszámolni. Én ezt tényleg két dolognak tudom be: az egyik az, h ogy lehet, hogy a 2009es beszámolót követően 2010ben, a
