Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
1243 Én ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy kialakult közben egy iparág - többen már pedzegették ezt , ez az úgynevezett környezetiparág, amely egy rendkívül dinamikusan fejlődő, új területe a ma világának, és ez az iparág nagyon komplex szé vált. Itt nemcsak arról van szó, hogy a környezeti károkat helyrehozzák, hogy a hulladékot összegyűjtik, ennek a gazdálkodását, feldolgozását elvégzik bizonyos területen, hanem itt kialakult az egyetemi oktatás, új szakok jelentek meg úgy Magyarországo n, mint nemzetközi szinten bárhol másutt, nagyon sikeres és eredményes kutatások folynak, és mindezek nagyon közvetlenül a gyakorlatba is átkapcsolódtak. Én egy konkrét példát is szeretnék önöknek felhozni erre a szerves egységre. Nálunk, Pécs városában az úgynevezett Biokom Kft. gyakorolja a hulladék begyűjtését. Itt fölmerült többször, hogy csak olyan cégeknek, tehát olyan gazdasági társaságoknak lehet átengedni ezt a tevékenységet, tehát a hulladék begyűjtését és feldolgozását, amelyek kellő szakmai képz ettséggel és kellő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a tevékenységet elvégezzék. Nálunk, Pécsen szerencsések voltunk, és azt hiszem, itt kezdődött először el az országban az úgynevezett szelektív hulladékgyűjtés. Ennek a lényege az, hogy a papírt, az üv eget, a műanyagot külön gyűjtik be, és az említett cég gazdálkodásában ennek a visszadolgozására, feldolgozására teremt lehetőséget, illetve például a kevésbé jó minőségű papírhulladékot a város közelében működő Beremendi Cementműhöz szállítják, és itt elé getik, és ezzel tulajdonképpen gázt váltanak ki, tehát a gáz felhasználását csökkentik. Itt már érintettük mindjárt a fenntartható fejlődés problémáját is, hiszen olyan gyakorlat alakul ki, ami teljesíti ezt a bizonyos körforgást, a szennyezést bizonyos mé rtékig, vagy mondjuk azt, hogy teljes mértékben meg tudja szüntetni, ugyanakkor a kialakult szennyezőanyagot úgy tudja felhasználni, hogy ez más értékes, rendkívül drága energiaköltséget vált ki. Ugyanez a cég egy úgynevezett zöldhulladékjáratot indított el a városban, összegyűjtik a tavaszi és a nyári időszakokban keletkezett zöld hulladékot a város lakóitól ugyanúgy, mint a város cégeitől, illetve azon kertészettel foglalkozó cégektől, amelyek a nyesedéket meg egyebeket leszállítják, és komposztálást vég eznek. A komposztálás nem egy hagyományos értelmű, hanem egy felgyorsított eljárás, és így rendkívül jó minőségű szerves anyagot készítenek, amely visszapótolható a földekbe, ezt bezsákolják, és kiviszik a területre, értékesítik. Tehát egyfajta gazdasági h asznot teremt magának. (12.00) Az építési törmeléket felőrlik, ezeket az utak aljába, tehát az aljzatok megépítéséhez szállítják le, és ott használják fel. De ugyanígy az úgynevezett depógáz - ezt bizonyára önök is ismerik és hallottak róla, amikor a hulla dék tárolása során keletkezik egy bizonyos mennyiségű gáz - feldolgozásával foglalkoznak most, és olyan kísérleteket folytatnak, hogy ennek a gáznak az elszállításával, felhasználásával bizonyos területeket fűtenének, illetve villamos energiával látnának e l. Itt is hangsúlyozom azt, hogy megint egy nagyon értékes, távolról érkező, klasszikus gázenergiát váltanak ki. Ezzel a példával arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy igazából minden törvény - ahogy önök is elmondták több esetben - annyit ér, amennyit ki tudunk kényszeríteni a végrehajtása során. Ezek mellett a törvények mellett figyelnünk kell olyan tevékenységekre is, amikor azt mondjuk, hogy ez bizonyos pluszköltséget jelent a gazdasági társaságok számára. Tehát ha nem figyelünk arra, hogy amíg a fe jlett világ területein ezekbe a termékekbe beépülnek, termékdíjakban is akár megjelennek ezek a költségek, más területeken, a fejlődő országokban például nem hangsúlyozzák ennyire ezeket a környezetvédelmi szempontokat, és ebben az esetben félő, hogy esetl eg hátrányba kerülhetnek azok a területek, ahol bevezetik és igenis keményen rákényszerítik a gazdasági társaságokat arra, hogy a termékeik előállítása során a költségeikbe kerüljön be a környezetvédelem is. Ez az egyensúly, úgy érzem, azért megvan, sőt eg yre inkább pozitív mértékben alakul ki Európában és az angolszász területeken, hiszen amint említettem az előbbi példában, ez azt jelenti, hogy újabb és újabb nyersanyag felhasználása nélkül tudnak terméket, illetve energiát előállítani, és azt felhasználn i a tevékenységük során.
