Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GUSZTOS PÉTER, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1222 sincsenek tisztában, nemcsak civil vagy vállalkozói szinten, hanem önkormányzati, jegyzői szinten sem. Éppen ezért a környezeti felelősség összes elemét bemutató kiadványt és tájékoztatást fogunk készí teni a közeljövőben, ahogy a törvény háza ezt a jogszabályt megalkotja, elfogadja, ennek a jogszabálynak a rendelkezéseit is ismertetve egy teljes körű tájékoztatást fogunk adni, hiszen úgy tűnik számunkra, hogy ezen a területen most, hogy a figyelmet ráir ányítottuk a területre, most, hogy valóban formálódik egyfajta környezettudatosság a magyar társadalomban, nagyobb hatékonysággal, nagyobb sikerrel tudjuk elmondani információinkat. Fontosnak tartom tisztázni, hogy több rendelkezésünk már tíz éve hatályban van, mégis a betarthatósága az elmúlt időszakban nem megfelelő színvonalú volt. Ezért gondoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletek, valamint az az akcióterv és felvilágosító munka, amit melléteszünk, nagymértékben hozz á fog járulni, hogy környezetünk tisztább legyen, hogy amikor kimegyünk egy erdőszélre sétálni, amikor lemegyünk a Tiszapartra, akkor azt érezzük, hogy milyen szép Magyarország. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a támogatásá val egy tisztább, szebb Magyarországhoz járulnak hozzá, kérem, ebben segítsék munkánkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottság i álláspontok ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Legelőször megadom a szót Gusztos Péternek, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. GUSZTOS PÉTER , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnö k úr. Igyekszem nagyon hű lenni a bizottsági ülésen elhangzottakhoz, már csak azért is, mert Katona Kálmán képviselőtársammal, a bizottság elnökével az imént itt megbeszéltük, hogy bátorító tapssal fogjuk egymást jutalmazni ebben a szűk családi körben, itt a környezetvédelmi téma kapcsán. A március 13ai ülésen tárgyalta a környezetvédelmi bizottság az előttünk fekvő törvénymódosítást, és ahogy az az expozéból is kiderült, alapvetően egy harmonizációs, európai uniós jogharmonizációs módosításról van szó, am i fölveti annak a pozitívumnak a kérdését, hogy ennek az egész szemléletnek számos eleme hosszú évek óta a magyar jogrendben, ha tetszik, Európát, ezt az irányelvet akár évekkel megelőzve meghonosodott. Ez a bizottsági ülésen is elhangzott, illetve termész etesen az is előkerült, hogy alapvetően egy technikai jellegű jogharmonizációs törvénymódosításról van szó. Ennek megfelelően túlságosan éles vitát nem is váltott ki, amit, azt gondolom, a bizottság többségi véleményét ismertető kormánypárti képviselőként nem tudok mással, mint azzal jobban bizonyítani, hogy az ellenzéki pártok tartózkodással szavaztak, tehát nem szavaztak az általános vitára való alkalmasság ellen; a bizottsági szavazás végeredménye 10 igen, és ha jól emlékszem, 8 vagy 9 tartózkodás volt. A vita sem volt túl heves, de azért fölmerült néhány kérdés. Ezek közül az első az, és talán a legfontosabb, amit az imént is említettem, hogy ezen a területen a környezetvédelmi minősített cselekményekkel kapcsolatban 2005 szeptemberétől már a büntető tör vénykönyv paragrafusai közé került ez a cselekmény minősített esetekben, tehát Btk.s és nem egyszerűen Ptk.s ügyről van szó. Szóba került a bizottsági vitában néhány aktuális ügy is természetesen, például az, hogy kifejezetten szervezettnek tűnő bűnözői csoportok németországi szemetet hoztak, hoznak Magyarországra, nagy közfigyelmet kapott ez az ügy. Ezzel kapcsolatban elhangzott a bizottsági ülésen, hogy egy ilyen ügy is arra irányítja rá a figyelmet, hogy ezeket a szigorú jogszabályokat néhány évvel eze lőtt okkal és joggal hozta meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése. És talán még egy dolgot emelnék ki, a törvénytervezettel kapcsolatban a bizottsági vitában a többségi érvek között elhangzott az, hogy mivel az uniós jogharmonizációval függ össze, egy közö s