Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1221 csomagban is, és akkor is ezzel éltünk, amikor másfél évvel ezelőtt a büntető törvénykönyvben azt a módosítást tettük, hogy az illegális hulladékkezelés, illetve a hulladékkezelés szabályainak megsértése bűncselekmény Magyarországon, tehát akár 13, veszélyes anyag kezelése esetén 15 évig terjedő börtönbüntetéssel is súj tható. (10.10) Mindez tehát, a szigorúbb szabályozás lehetőségünk, és ezzel élünk is. Ugyanakkor a jogharmonizációban lépnünk kellett előre bizonyos területen, és ez elsősorban a szigorúbb, főleg a pénzügyi szabályozás szigorúbb feltételrendszere hátteréne k a biztosítása. Ugyanis hiába írtuk elő az elmúlt években, hogy igen, a szennyező fizessen, igen, a szennyezőre fogjuk hárítani a helyreállításnak, a környezeti kár megszüntetésének, helyreállításának költségeit, hogyha azt előre nem tudtuk fölmérni, hogy ha azt nem tudtuk biztosítani, hogy később ezzel a joggal élni is tudjunk, tehát hogy valóban meglegyenek a feltételei is annak, hogy ezt a jogrendszert érvényesíteni tudjuk. Éppen ezért a mostani jogharmonizáció filozófiája az, hogy az irányelv gondolkodá smódjához nagyon hasonló hazai környezetvédelmi igazgatás kialakult jogintézményeire és szabályaira építkezve az átültetésre a meglevő rendelkezések kiegészítésével kerüljön sor, mégpedig úgy, hogy a jelen törvényjavaslat az eddigi vívmányok megtartása mel lett egyfajta korszerűsítésként elsősorban a környezetvédelmi törvény fogalomrendszerének és a helyreállítással kapcsolatos rendelkezéseinek a pontosítása révén az irányelv törvényi szintű jogharmonizációját hivatott megvalósítani. Az irányelv teljes átült etését további kormányrendeletek módosítása, illetve azok megalkotása fogja majd biztosítani; egyébként kiemelten a felszín alatti vizekre, a földtani közegre, a felszíni vizekre, valamint a védett természeti értékekre vonatkozóan tartalmaznak majd speciál is szabályokat. Engedjék meg, hogy végül összefoglaljam két fontos gondolatban a törvényjavaslat szabályozási újdonságait. A védett természeti értékek károsodása esetén a hazai szabályozás mind ez idáig a károkozás szankciójaként csupán általánosságban ism erte a helyreállítási kötelezettséget, és alapvetően a bírság jogintézményét alkalmazta. A törvényjavaslat ezért az irányelv alapján pontosan rendelkezik a helyreállítási kötelezettség teljesítéséről egy új, a természeti értékekben okozott károk mértékének kiszámításához rendelt módszer segítségével. Innen tehát a helyreállításra tudjuk helyezni a hangsúlyt. A másik új elem, alapvetően új elem a már említett javaslat, amely szerint az irányelvvel összhangban be kívánjuk vezetni a károkozó vagyonát terhelő j elzálog intézményét, és emellett az irányelv alapján intézkedéseket kívánunk tenni a pénzügyi biztosítékok és azok piacának ösztönzéséért. A jelenleg hatályos környezetvédelmi szabályozás is ismeri a biztosítási és a biztosítékadási kötelezettséget a körny ezeti kockázattal járó tevékenységek esetén, nehézséget jelent azonban a környezetkárosodáshoz kapcsolódó helyreállítási intézkedések költségének előrejelezhetősége, és így mind ez idáig nem vált lehetségessé különösen előnyös biztosítási konstrukciók beve zetése. A környezeti kár esetén követendő helyreállítási kötelezettségek részletezésével pontosabban kiszámíthatóvá válik a helyreállítási költségek összege, és így lehetővé válik egy olyan szabályozás előkészítése, amely a pénzügyi biztosítékok vagy bizto sítás bevezetésével a környezetre potenciálisan veszélyt jelentő tevékenységet végzőknek lehetőséget nyújt - sőt kötelességük lesz - a kockázat csökkentésére. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a törvényjavaslat a hatályos környezetvédelmi szabályozásunk at összevetve nem alapvető jellegű változtatást, hanem jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve kiegészítő, pontosító jellegű módosítást jelent, azonban nagymértékben hozzájárulhat a korábbi szigorú szabályozásunk végrehajtásához, végrehajthatóságá hoz, és ezáltal környezetünk tisztábban tartásához, ezáltal a hulladékgazdálkodás és környezetünk megóvásának komplex kezeléséhez. Szeretném végezetül a tisztelt Háznak elmondani, hogy az elmúlt időszak zöldkommandós akciói, az elmúlt két hét arra mutatott rá, hogy nagyon sok helyen a jelenlegi szabályozással
