Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1220 Noha a kármentesítés ezt megelőzően is alapvetően a károkozó feladata volt, gyakran előfordult, hogy a helyreállítási intézkedések elvégzése - ahogy említettem - az államra hárult. Erre az esetre a törvényjavaslat az uniós irányelvv el összhangban most bevezeti a károkozó vagyonát terhelő jelzálogjog intézményét. Tehát abban az esetben, ha sem a biztosítékolási rendszer, sem pedig az egyéb eszközök nem vezetnek célra, és nem tudjuk érvényesíteni a károkozó felé azt a törvényi köteleze ttséget, hogy ő gondoskodjon az általa okozott környezetszennyezés ártalmatlanításáról, akkor - feltéve, hogy ezek közvetlen életveszélyt okoznak, fennáll a természeti vagy az emberi környezet közvetlen veszélyeztetettsége - az állam természetesen helytáll ; erre látunk nagyon sok példát és törekvést ma Magyarországon. Felméréseink szerint mintegy 25 ezer veszélyes vagy nem veszélyes hulladékhegy, szennyező terület van Magyarországon, ennek a teljes körű kármentesítése, felszámolása 1000 milliárd forintot me ghaladó kötelezettség. Ennek bizonyos, sajnos java része még a rendszerváltás előtti időszakból olyan gyártelepek elhagyásából, repülőterekből, egyéb üzemi területekből fakadó környezetszennyezés, ahol az eredeti tulajdonost és károkozót - lévén az döntő r észben egyébként az állam - vagy nem lehet utolérni, vagy pedig egyértelműen az állam felelőssége. Tehát igen hosszú az a lista, amely már így is a közösségünk, azaz a magyar állampolgárok vagy esetleg az európai uniós támogatás pénztárcáját terheli. Éppen ezért az a célunk, hogy a jövőben semmiképpen se terheljük tovább ezt a pénztárcát, tehát ha a jövőbeni károkozások esetében a vagyont terhelő jelzálogjog intézményrendszerével az államnak kell intézkedni, ennek költségeit teljes egészében át tudja majd h árítani a károkozóra vagy a károkozásban érintettre. Ez azt jelenti, hogy a teljes hatósági helyreállítási intézkedések költségeit a központi költségvetés ugyan megfinanszírozza, megelőlegezi, de a hatóság a költségek megtérítésének biztosítására a károkoz ó vagyonára jelzálog bejegyzését kezdeményezi majd az állam javára. Egy pillanatra érdemes kitekinteni az Európai Unió e vonatkozású szabályozási irányelvének megszületésére és körülményeire, hiszen itt tulajdonképpen a mostani törvényjavaslatunkkal egy un iós irányelvvel összhangban történő törvénymódosítás zajlik. Az Európai Unió területén az egyes tagállamok szabályozásának megfelelően különböző környezeti felelősségi rendszerek voltak hatályban, a huszonhét tagország vonatkozásában teljesen eltérő strukt úrákat ismerünk és eltérő szabályozásokat. Az egyes tagállamokban például a környezeti kárért való helytállás kizárólag bírságolásban nyilvánult meg. Nyilván kultúrafüggő is ez a kérdés, hiszen attól is függ, hogy milyen volumenben, milyen nagyságrendben f ordulnak elő ilyen szabálysértések vagy ilyen büntetendő cselekmények. Mivel a tagállamok egy részében a közösségi védelmet igénylő jogtárgyakat - például a vizeket vagy a talajt, egyes országokban a védett fajokat és a természetes élőhelyeket - ért károso dás esetére helyreállítási szabályok nem voltak, nem rendelkeznek ilyennel a tagországok, ezért szükségessé vált az összes tagállamra kiterjedő egységes felelősségi rend létrehozása. Ez a gondolat mintegy tizenöt évvel ezelőtt született meg az Európai Unió ban az akkori 15ök és a kibővítésre szánt további tíz ország szabályozásának a figyelembevételével. Ennek a több mint egy évtizedes előkészítő munkának az eredményeképpen 2004re született meg az az irányelv, amely a környezeti felelősségről szól. Ez az a z irányelv tehát, amelynek jogi környezetét, felelősségi rendjét a magyar jogba be kell illesztenünk. Ennek a felelősségi rendnek az alapja „a szennyező fizet” elv, tehát hogy elsődlegesen a környezeti kár okozója köteles a károsodott környezet helyreállít ására. Az irányelv alapvető rendelkezései ma már a hazai környezetvédelmi jogban léteznek és élnek. A hazai jog az irányelvnél szigorúbb rendelkezéseket is tartalmaz például abban a tekintetben, hogy a hatályos magyar környezeti jogban nem szükséges vizsgá lni a károkozó vétségét vagy gondatlanságát károkozás esetén, tehát a károkozó vétségétől függetlenül felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatára figyelemmel a természetvédelmi jogszabályok biztosított szintjét nem kell visszaigazítanunk az európai irányelv korlátozási szintjére, tehát a tagországok szigorúbb előírást is megtarthatnak. Mi Magyarországon ezzel élünk, ezzel éltünk ebben a törvényi
