Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” címmel beszámoló, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” című beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javas... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1191 véleményét egy beszámoló fölött. Természetesen úgy gondolom, elég magas fokon működik a parlamentben, és úgy látszik , a parlamenten kívül is a felelősségelhárítás kérdése, mert azt gondolom, hogy azért a helyzetért, amiben most vagyunk és itt tárgyalunk, mindenkinek megvan a maga felelőssége. Azt mondhatjuk, elfogadhatjuk, hogy kifogásokat kereshetünk, hogy egy 2005ös beszámolót miért kell 2007 márciusában tárgyalni, de nem hiszem, hogy felmenthetjük magunkat ebben a kérdésben, hiszen ha így működne egy részvénytársaság, hogy 2005ös beszámolót 2007ben fogadnának el, az a részvénytársaság biztos, hogy felszámolás alá k erülne. Ráadásul - hogy kicsit oldjam a felszólalók közötti véleménykülönbséget - ez a határozati javaslat nem adja meg azt a lehetőséget, hogy a beszámoló tartalmáról szavazzon valaki, és a beszámolóról mint egy gazdasági társaság költségvetési kérdéséről , amelynek el nem fogadása valóban olyan következményekkel jár, mint ahogy Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka mondta. Természetesen ez felelősség, a közgyűlés felelőssége. Adott esetben a közgyűlés alatt értendő a parlament felelőssége, hogy költségvetési sz empontból az MTI Zrt. működését biztosítani szíveskedjék a közgyűlés. Ugyanakkor ez a késői tárgyalása a dolgoknak azt is jelenti, hogy a számviteli törvény szabályainak nem fog megfelelni ez a határozatunk, hiszen ennek a határozati javaslatnak a második pontja úgy szól, hogy a 2005ös mérleg elszámolása a korábbi évek eredménytartalékával rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy akkor nem tudni, hogy a 2006os év mérlegét mi alapján és hogyan készítették el. Tehát felvetődnek olyan törvényességi kérdések e bben az esetben, amelyek tekintetében a mulasztásunkat, azt gondolom, nem lehetséges másra hárítani, ezzel szembe kell nézni. Ez vonatkozik arra is, hogy az Állami Számvevőszék által megfogalmazott kritikának ránk vonatkozó részét tudomásul kell vennünk. E zért nem nagyon örülök ennek az alapító okiratnak sem, hiszen értelmesen alapító okiratot csak törvénymódosítással együtt tehetett volna. Például meg szeretném említeni, amikor az alapító okiratban a TTTt határozza meg, mint aki az elnökkel a munkaügyi sz erződést megköti. Azáltal, hogy ebből a lehetetlen helyzetből kialakult ez a gyakorlat, mi még nem szentesíthetjük, hogy a gazdasági társasági törvénnyel szemben egy alapító okirattal ezt a kérdést megoldottuk olyan módon, akkor hozzá kell nyúlni a problém a gyökeréhez, akkor a magyar parlament mint közgyűlés ezt a jogkörét valamilyen módon törvényi formában kell hogy átruházza, mert egy alapító okirat nem lesz soha egyenlő egy törvényi szabályozással. Tehát komoly kérdések merülnek itt fel, és én azt gondol om, nem lehet azzal elintézni, hogy a TEÁORjegyzéket átírták, tehát az új TEÁORral ezeket a technikai dolgokat megoldottuk, poroljuk le, és a lelkiismeretünk pedig nyugodjon meg, hogy megtettük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket egyébként nem tettün k meg. Itt van a kérdés másik része is, hogy amikor erről a kérdésről szavazni kell, akkor természetesen külön kellene választani azokat a kérdéseket, amelyekben a magyar parlament eljár mint a részvénytársaság közgyűlése. Ebben a tekintetben osztom azok á lláspontját, hogy a törvényi kötelességünknek tegyünk eleget, és biztosítsuk szavazatunkkal a részvénytársaság gazdasági társaságként való működését. De az a probléma, hogy így megkerüljük - és ez az országgyűlési határozati javaslat is megkerüli - a tényl eges tartalmi kérdéseket, hiszen egybefoglalja, hogy elfogadja, tudomásul veszi a beszámolót, és az abban foglalt eredménykimutatást jóváhagyja. Ez logikailag két elválasztandó kérdés. Én azt mondom, hogy a mérlegeredményt a könyvvizsgálói ÁSZjelentéssel együtt, természetesen az a kötelezettségem, hogy elfogadjam, hiszen ennek ellenkezőjét nem is tudnám bizonyítani, és nem is kívánom bizonyítani, az a valódiság elvének megfelel, tehát el kell fogadnom. Az a tisztességes eljárás, hogy elfogadom. De hogy ezt egy mondatban, a beszámoló tartalmi részével együtt fogadjam el, holott a beszámoló tartalmi részével kapcsolatban lehetnének kifogásaim, ebből is látszik, hogy az Országgyűlés nem alkalmas a közgyűlési szerepének betöltésére. Most kellene igazából mint k özgyűlési tagnak azokat a kérdéseket felvetnem, hogy nagyon szép dolog, hogy az MTI vezető
