Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” címmel beszámoló, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” című beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javas... - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - TELLÉR GYULA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője, a napirendi pont előadója:
1183 elnöke, ismét másokkal a tulajdonosi tanácsadó tes tület, ismét másokkal a felügyelőbizottság - ami elég érdekes , és ismét másokkal együttesen a miniszterelnök és a köztársasági elnök. S ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az Országgyűlésnek nincs olyan formálisan is erre a célra elkülönített vagy létreh ozott szervezete, amelyen keresztül a tulajdonosi ellenőrzést folyamatosan és rendszeresen meg tudná valósítani, voltaképpen évente ad hoc módon a kulturális és sajtóbizottság tesz javaslatot az Országgyűlésnek bizonyos vita után. Ennek a jogszabályi körny ezetnek az abszurditását még egy másik dolog is megtoldja, bár erről kevés szó esik, ez pedig a részvénytársasági forma és a közszolgálatiság ellentmondása. A részvénytársasági forma arra szolgál, hogy a tőke hasznosuljon, míg a közszolgálatiság bizonyos e llátási kötelezettséget ró a részvénytársaságra. S van még egy tökéletlensége ennek a törvénynek, az ugyanis, hogy sem a törvényben, sem az alapító okiratban nem találhatók olyan szankciók, amelyek bizonyos kötelezettségek nem teljesülése esetén sújtják az okat, akik a kötelezettségeket nem teljesítették. (20.20) Azt mondhatni, hogy egy tökéletlen törvényről, egy lex imperfectáról van szó, méghozzá a szó két jelentésében is. Az egyik jelentésben: azokat az életviszonyokat vagy létviszonyokat, amelyeket szabá lyoz a törvényt, azt homályosan és zavarosan, tehát nem elégségesen szabályozza. Másrészt pedig a kötelezésekhez vagy a tiltásokhoz nem rendel szankciókat. A másik abszurditás a beszámolóval kapcsolatos. Nem sorolom fel azokat a megállapításokat, amelyeket az Állami Számvevőszék jelentése mint negatív megállapításokat tartalmaz; Kovács Árpád elnök úr is takarékosan bánt ezeknek a felsorolásával, valójában a jelentésben sokkal bőségesebben olvashatunk ezekről. Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék jelent ésében szereplő negatívumok és főleg azoknak az a kommentárja, hogy ezek egy része évről évre ismétlődő negatívum, önmagában is indokolná azt, hogy ne javasoljuk a jelentés elfogadását. Van azonban egy másik abszurdum ebben a helyzetben, hogy tudniillik 20 07. március közepén tárgyalunk egy 2005ös tevékenységről szóló beszámolót. Eléggé nyilvánvaló, hogy a 2005ös beszámolóban felemlített akár negatív, akár pozitív helyzet 2007ben, vagyis ma, amikor vitatjuk, de már 2006ban sem, amikor egy év eltelt a jel entés után, nem felel már meg a tényleges helyzet azoknak a megállapításoknak, amelyek a jelentésben vannak. Tulajdonképpen most már csak egy szövegről vitatkozunk, mert nem tudjuk megítélni, hogy milyen mértékben mozdult ki a valóság ezek mögül a megállap ítások mögül, illetve a jelentés mögül. További abszurdum az - tulajdonképpen a legabszurdabb , hogy 2007ben a részvénytársaság 2005ös jelentésével együtt kötelezően benyújtott, 2006ra szóló üzleti tervről is vitatkoznunk kell, és azt meg kell ítélnünk , egy olyan dolgot kell megítélnünk, amely eredetileg a jövőre vonatkozott, most már azonban múlttá vált. Itt egyetlenegy dolgunk volna istenigazából, hogy arról tárgyaljunk, hogy mi valósult ebből meg; de hogy pontosan mi valósult meg belőle, ezt majd csa k egy következő jelentésből fogjuk megtudni, ahol, ha pechünk van, hasonló helyzetbe fogunk kerülni, mint amilyenben most vagyunk ezzel kapcsolatban. Végül van egy, hogy is mondjam csak, további abszurdum. A jelentés egy szöveges beszámolót tartalmaz arról , hogy milyen tevékenységet folytatott a részvénytársaság, és tartalmazza a gazdasági beszámolót, a mérleget. A mérleg korrekt, minden további nélkül el kellene és el kell fogadni. Ugyanakkor az elnöki beszámoló - összevetve különösen az Állami Számvevőszé k jelentésével - azt mutatja, hogy az elnöki beszámolóban nincs is reflektálva az Állami Számvevőszék jelentésének egy csomó pontja, és nincsenek azok a tartalmak előhozva, ami miatt magát az elnöki beszámolót én magam nem javasolnám elfogadni, illetve a k isebbségi vélemény ez volt a kulturális és sajtóbizottsági ülésen. Ez is egy probléma, mert ha a mérleget el akarom fogadni egy szavazással, akkor el kell fogadnom azt, amit különben nem akarnék elfogadni, ha meg nem fogadom el egy szavazással azt, amit ne m akarok elfogadni, el kell vetnem a mérleget. Ez is egy abszurd dolog. Ezen
