Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” címmel beszámoló, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről; a „125 éves MTI - Éves jelentés 2005” című beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javas... - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - TELLÉR GYULA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője, a napirendi pont előadója:
1182 Köszönjük szépen. Most megadom a szót Schiffer Jánosnak, a kulturális és sajtóbizottság előadójának, a be számolóhoz kapcsolódó határozati javaslat előterjesztőjének, tízperces időkeretben. DR. SCHIFFER JÁNOS , a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális bizottság megtárgyalt a az elnök úr beszámolóját, foglalkozott a kulturális és sajtóbizottság határozati javaslataival, a beszámoló elfogadásával, valamint az alapító okirat módosításával. A beszámolótervezetet a kulturális bizottság egyhangúlag támogatta. Vita alakult ki a saj tóbizottság határozatának elfogadásáról, és 10:7 arányban támogatta a bizottság a határozati javaslatot. A kisebbségi vélemény a számvevőszéki véleményre alapozva a gépkocsihasználat, a személyi politika, a kádergazdálkodás területén felmerült problémák mi att gondolta úgy, hogy tartózkodik a szavazás során, és nem támogatja eme javaslatot. A többség úgy gondolja és azt fogalmazta meg, hogy a számvevőszéki javaslatból fakadó feladatok nagy részét nem az MTI nem látta el, hanem elsősorban az Országgyűlés, ill etve más szervezetek nem teljesítették azokat az igényeket, amelyeket a Számvevőszék is megfogalmazott, illetve a korábbi törvények is előírtak. Viszont örömmel mondhatom azt a Számvevőszék elnökének is, hogy egyhangúlag támogatta a bizottság az alapító ok irat módosítására tett javaslatot. Ezt az előterjesztést a tanácsadó testület készítette elő, és konszenzussal terjesztette a bizottság elé, amit a bizottság magáévá tett, és a szakmai apparátusokkal egyeztetve kéri az Országgyűléstől, hogy fogadja el, mer t - mint ahogy a számvevőszéki elnök beszámolójában is elhangzott - ha ezt nem tesszük meg, akkor a zrt.t megszünteti a gazdasági bíróság. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ez egy minimális program, amit most a parlament elé tudunk terjeszteni, enné l sokkal több feladatot kellene ellátnunk az alapító okirat módosításában és az egyéb törvények módosításakor is, de remélem, hogy ez az első lépés megnyitja azt az utat, hogy az egyéb médiaszabályozásokkal kapcsolatban talán elérjük azt, hogy a számvevősz éki jelentésben és a korábbi országgyűlési határozatokban megfogalmazott feladatoknak eleget fog tenni a parlament is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kulturális bizottságban a jelentéssel kapcsolatban kisebbségi vé lemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére tíz percben megadom a szót Tellér Gyulának. TELLÉR GYULA , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Mint azt Schiffer képviselő úr már elmondta, március 13án a kulturális és sajtóbizottság megtárgyalta az MTI Részvénytársaság 2005. évi tevékenységéről szóló jelentést, a mellékelt állami számvevőszéki jelentést, valamint a részvénytársaság 2006. é vre szóló üzleti tervét. A vita végére az ellenzék arra a konklúzióra jutott, hogy bár ezeket az iratokat általános vitára alkalmasnak tartja, de az Országgyűlésnek elfogadásra nem javasolja. Hogy miért nem, az több körülménynek az eredője, és most ezeket a körülményeket szeretném röviden ismertetni. Ezek közül egyikmásik kimondottan abszurdnak tűnik számomra, illetve tűnt az ellenzék képviselői számára. Az első az, amit Kovács Árpád elnök úr is felemlített, annak a jogi környezetnek az abszurditása, amely jogi környezetben a részvénytársaság a maga működését végzi. Hallottuk, hogy a tulajdonosi viszonyokat a hírközlési törvény úgy határozza meg, hogy az Országgyűlés a részvénytársaság közgyűlési jogainak a gyakorlója és voltaképpen a tulajdonosa. A törvény azonban a tulajdonosi jogosítványokat megítélésem szerint zavarosan szétosztja úgy, hogy egyes tulajdonosi jogosítványokkal az Országgyűlés rendelkezik, más tulajdonosi jogosítványokkal a részvénytársaság
