Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1003 Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 118. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni 5 perces időkeretben. Ügyrendi kérdésben Bernáth Ildikó kért szót. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Elnök úr, azt javaslom, hogy a részletes vitát három szakaszban folytassuk le. Az ajánlás 15. pontjáig tart az első szakasz, a második szakasz a 612.ig, és a harm adik szakasz a 1318. pontig bezárólag. ELNÖK (Harrach Péter) : Az Országgyűlés döntött ebben a kérdésben, de ha a képviselő asszony kívánja, akkor újból felteszem szavazásra. Lehetőség van erre, mivel képviselő asszony indokoltnak látja, hogy ezért döntsön így az Országgyűlés. Megkérdezem az Országgyűlést, hogy előző döntésével szemben elfogadjae Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslatát. (Szavazás.) A látható többség ragaszkodik az előző döntéshez. Arra viszont megvan a lehetősége képviselő asszonynak é s másoknak is, hogy többször kérjenek szót, gyakorlatilag többször szóljanak hozzá a napirendi ponthoz. Kérdezem, kíváne valaki 5 perces időkeretben felszólalni. Bernáth Ildikó képviselő asszonyé a szó. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Az aján lás 1. pontjához kívánok részletes indoklást fűzni. A benyújtott módosító indítvány a szabadságok kivételével kapcsolatos, előzetesen a kormány által benyújtott törvényjavaslatot módosítja. A módosításnak az az egyik legfontosabb változtatása az eredeti el képzelésekhez képest, hogy meghatározott esetben a munkavállalónak a munkáltató kifizethesse azt a munkabért, ami a ki nem vett szabadságra jut. Ez a kivételes szabály csakis az eredetileg javasolt és átvihető szabadság mértékére terjed ki. Azaz a következ ő évre átvihető szabadság egynegyedére, illetve arra a részre, amit a törvényben meghatározott határidőig nem vett ki a dolgozó. Hogy érthető és egyszerű példát mondjak erre, ha valakinek 20 nap szabadsága van, a törvényjavaslat értelmében ennek negyedrész e vihető át a következő évre, vagyis 5 nap. Ha ebből az 5 napból, mondjuk, 2 napot már kivett a munkavállaló, de 3 még bent maradt valamilyen oknál fogva, akár azért, mert a munkáltatónak olyan feladatai merültek fel, olyan munkavégzés, ami miatt ez nem vá lik lehetővé, vagy azért, mert például a munkavállaló sem tudja kivenni ezt a szabadságot, ebben az esetben az ő írásbeli kérelmére a ki nem vett szabadság kifizethető legyen, vagyis pénzben meg lehessen ezt váltani. Nagyon jól tudjuk, hogy a mindennapi él etben az sajnos bevett gyakorlat, hogy adott esetben a munkáltató kiíratja a szabadságot a dolgozóval, ugyanakkor igazából a munkavállaló nem tudja kivenni, mert olyan akadályok merülnek fel, ami miatt ez nem válik lehetővé. (Csizmár Gábor a fejét csóválva közbeszól.) Ezzel egyidejűleg az erre járó munkabért sem kapja meg, tehát kétszeresen is rosszul jár. Államtitkár úr hiába mondja azt, hogy ez nem így van, beszélgessen már el néhány olyan dolgozóval, aki így járt. (Csizmár Gábor: Ez törvénytelen.) Államt itkár Úr! Ön előtt is ott vannak a gombok, bátran nyomja meg, ha válaszolni kíván az általam elmondottakra. Egyébként pedig ennek a lehetőségnek, amit csak kivételesen, és ismételten hangsúlyozom, hogy a munkavállaló írásbeli kérelmére lehetne így kifizetn i, természetesen késedelmi kamattal növelten, és mindez nem mentesítené a munkáltatót az alól, hogy ha a munkaügyi ellenőrzés ezt megállapítja, a megfelelő bírságot ki is fizettessék vele. Ezzel lehetővé válna, hogy ne legyen ebből napi gyakorlat. Vagyis a munkáltató eleve ne kalkuláljon azzal, hogy a szabadság negyedrészét majd inkább kifizeti, mint hogy természetben kiadja.
