Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
1004 A másik módosítás pedig a gyermeket nevelő szülőknek a szabadság kivételéhez való jogát lenne hivatva erősí teni. Nagyon jól tudjuk, hogy a gyermekek nyári iskolai, óvodai vagy bölcsődei szünete hosszú időt vesz igénybe, gyakran nem is elég egy szülő szabadsága, hanem felváltva vannak a szülők szabadságon, már ha megkapják a szabadságot erre az időszakra. Ezért a módosító javaslatom azt indítványozza, hogy a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülők esetében a rendes szabadságot összehangoltan a nyári szünettel, iskolai, óvodai szünettel adja ki a munkáltató, ezzel is elősegítve a gyermekek felügyeletének megoldását. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét látok egy ügyrendi jelentkezőt. Vas János képviselő úr! (Csizmár Gábor: Nincs bent a teremben.) Tévedés lenne? De normál szót is kért Vas János, úgy látszik, valaki nagy te nyérrel nyomta meg az összes gombját. (Derültség.) (19.30) Kérdezem, hogy kíváne még valaki szólni. Farkas Imréé a szó. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Öt módosító javaslatot nyújtottam be ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Most az ajánlás 4. és 7. pontjaiban lévő javaslataimmal szeretnék foglalkozni, és ha idő lesz rá, akkor a 8. pontban foglalttal is. A törvénymódosítás kedvező eleme, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvényt is módosítja, ennek értelmében négy helyett ötha vi bruttó bér kifizetésére lesz lehetőség, és a továbbiakban is bizonyos esetekben további kéthavi bér fizethető még ki. Úgy gondolom, ez a törvénynek nagyon pozitív eleme. Több év után kerül ez elfogadásra, és ez fontos is. Ugyanakkor úgy látom, hogy a ki fizetés feltételeinél vannak adminisztratív természetűnek tűnő elemek is, amelyek a felszámolás természetét önmagukban nem fejezik ki. Ilyennek tartom például a 13. §ban rögzített változást, aminek az a lényege, hogy az állami foglalkoztatási szerv vezető je mérlegelni fogja, hogy egyáltalán jogosultake erre a kifizetésre, és a kérelemben ehhez meg kell határozni, hogy a munkabértartozás része volte az állásidőre járó díjazás. Úgy gondolom, önmagában az, hogy volte állásidőre járó díjazás, nem szempont. A törvény indoklását figyelembe véve az a döntő, hogy volte olyan állásidőre járó díjazás, amelyik túlzottnak tekinthető. Nem indokolt például bizonyos állásidő igénybevétele. A törvény indoklása ezt nagyon pontosan megfogalmazza. Ugyanakkor mérlegelési r észt ír elő a törvény, de önmagában nem foglalkozik ezzel, csupán be kell írni, hogy volte állásidőre járó díjazás. Önmagában be lehet írni, hogy mennyi állásidőre járó díjazás volt, de azt javaslom, jelöljük meg azt is, hogy ennek milyen indokoltsága vol t, és utána majd el lehet dönteni, hogy ez méltányolhatóe vagy sem. Feltétlenül fontosnak látom, hogy ne egy adminisztratív lépés legyen az, hogy ha volt állásidőre kifizetés, akkor vége van, ehhez a juttatáshoz nem lehet hozzáférni. Ugyanilyen alapon tar tom fontosnak a 7. ajánlási pontban lévő javaslatom, amely a törvénymódosítás 14. §át érinti, ahol önmagában kerek perec az van megfogalmazva, a kifizetésnek az a feltétele, hogy a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt. Megmondom őszintén, önmagáb an én ezt is adminisztratív lépésnek tartom. Nem hiszem, hogy a kifizetés esetében az lenne a legeslegfontosabb feltétel, hogy valami egy nappal az év letelte előtt kerül kifizetésre, illetve hogy a felszámolásból egy évnél egy nappal több eltelt. Úgy gond olom, itt is nagyobb rugalmasságra van szükség. Önmagában ha ilyen időpontokat rögzítünk, az akarvaakaratlanul azt az érzést kelti, mintha az állna az érdekben, hogy emiatt el fog halasztódni a felszámolás időtartama. Nem hiszem, hogy ezt az egyébként poz itív rendelkezést ilyen adminisztrációs lépésekkel korlátoznunk kellene. A 8. ajánlási pontban lévő javaslatommal is szeretnék még foglalkozni. Itt a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban történik a törvényben módosítás. Úgy gondolom, hogy jó szándékú a vál tozás, a magam részéről mégis úgy értékelem, az, hogy az intézkedési lehetőségeket, bizonyos
