Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS IMRE (MSZP):
313 biztosítani a biológiai alapokat. Tegnap képviselői kérdésre adott válaszból megtudhattuk, hogy nagy reményeket fűzünk a gyümölcstermelés megújulásához , miközben a kormány szétzilálja a kutatóintézeteket. Az állattenyésztés egyik lehetséges kitörési pontja az őshonos állatfajok tenyésztésbe vétele, ezzel szemben lényegében felszámolásra kerül a Kisállattenyésztési Kutató Intézet. Talán a legfájóbb é s legérthetetlenebb intézkedés az, ami a Tápiószelei Agrobotanikai Intézetben történt. Túl azon, hogy nemzetközi megállapodásainkat rúgjuk fel, saját fejlesztési lehetőségeinket tesszük tönkre, illetve korlátozzuk le. Kutatóinknak, nemesítőinknek nem lesz mihez nyúlniuk. Megkerülhetetlen feladat a feldolgozóiparunk feltámasztása is, de már az új kihívásoknak megfelelő formában. Ezeknek új alapanyagokra, hungarikumokra lesz szükségük. Az új alapanyagok genetikai alapjai látszanak elveszni pénzhiány miatt. A másik oldalról pedig átgondolatlan pénzköltést látunk. A parlagfű elleni védekezésre elköltött pénz hatékonysága még jóindulattal is kétséges. Az eredménynek feltüntetett 19,12 százalék pollencsökkenés jóformán a nyár végi esőzésnek is betudható. Az 1849 t elepülés közel 1 millió polgárával végeztetett parlagfűmentesítés eredményéről, illetve hatásáról érdemes lenne megkérdezni ezen települések gyógyszerészeit is, de jövőre már a benzinkutasokat is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mondom a bejelentkezett felszólalók sorrendjét: Farkas Imre, Iván László, Szabó Zoltán, László Tamás és Orosz Sándor képviselő urak. Tehát következik Farkas Imre képviselő úr, a Szocialista Párt képviselője. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Rengeteg okos és kevésbé okos vélemény hangzott el eddig a zárszámadással kapcsolatban. Én ezekben mindig azt próbálom keresni, hogy bár a múltró l van szó, a jövőre mit üzennek, és a politikai lózungok helyett azt keresem, mit kell tennünk azért, hogy az ország működése, gazdálkodása, a települések működése és az egyének boldogulása jobb legyen. Az általánosságok helyett egyetlenegy kérdéssel szere tnék foglalkozni, a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alappal. Mindjárt az Állami Számvevőszék álláspontjával kezdem. Az Állami Számvevőszék javaslata a következő: a kormány fontolja meg a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap további működtetésének indokolts ágát. Ezt a kijelentést nem először halljuk, de most elég súlyosan merül fel, és ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Azt gondolom, hogy a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap működése a célját és a mechanizmusát tekintve alapvetően helyes, tehát ennek valamil yen formában feltétlenül meg kell maradnia. Miért került sor ennek a kialakítására? Azért, mert 1999ben és 2000ben az árvizet követően a biztosítók felmondták a biztosításokat a vályogházak esetében, és így a lakosság az öngondoskodás lehetőségével nem t udott élni. Őrült nagy bizonytalanság keletkezett. Erre a helyzetre volt a válasz ez a kártalanítási alap 2003ban, hiszen egy nagy hiányt pótolt. Úgy látom, hogy pillanatnyilag sincs olyan forma, ami ezt pótolná, ami beléphetne a biztosítók helyére, ezért tartalmát tekintve ezt a megoldást továbbra is alkalmazni kell. Azt nem vitatom, amit az Állami Számvevőszék leírt, hogy a gyakorlatban hogyan működik ez az alap, és milyen eredményeket hoz a működése, mert az egészen biztosan kifogásolható. Számomra is m egdöbbentő - pedig a magam részéről komolyan próbálok ezért a körzetemben is tenni , hogy országosan mindössze 187 szerződés van jelenleg is, ebből Szolnok megye produkált 38at, és éppen a zárszámadás tárgyalt időszakában az 5,5 millió forintban tervezet t befizetés helyett a lakosság részéről mindössze 1,5 millió forintos befizetés történt. Ez valóban nagy probléma, miként az is nagy probléma, hogy a költségvetési támogatás az alap számára 84,5 millió forint volt,
