Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
314 ami biztosítva is lett, de a kiadásokból - ami 90 millió forint volt - mindössze 31 millió forint teljesült. Úgy gondolom, hogy még ez is túlzott, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 187 biztosítás lett itt a produktum, és különösen, ha figyelembe vesszük, hogy erre például egy 4 millió forintos könyvvizsgálói díj esik, és a többi tétel is ilyen természetű, a károkra való kifizetés pedig mindössze 200 ezer forint volt. Tehát jóllehet, igaza van az Állami Számvevőszéknek ebben a tekintetben, de azt gondolom, a formát, a tartalmat mindenképpen tart ani kell, és értelmesebbé kell tenni az alap működését. Hogyan teljesíthető ez? Úgy, hogyha erősítjük az emberekben az öngondoskodás szükségességét. Nézzük, hogyan áll ez pillanatnyilag! Az idén ismét komoly árvízveszély volt az Alföldön, ezzel együtt sem jelent meg a biztosítási szándék az ott élő emberekben. Miért nem? Azért, mert az állam ebben az esetben is magas szinten helytállt. Ahol károk keletkeztek, ott a károk jelentős részét kifizeti, erre garanciát vállalt. Többet fizet az állam még azon túl is , amit a biztosítók adnak, és azon túl is, amit a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap ad. Már csak az a kérdés, hogy meddig lehet ezt az állapotot fenntartani. Meddig lehet azzal élni, hogy az állam minden esetben segítségére siet a károsultaknak, a veszé lyben lévő embereknek? Ha úgy gondoljuk, hogy ezt vég nélkül fenn lehet tartani, akkor most mondom, hogy értelmetlen bármiféle biztosítást kötni akár biztosítótársasággal, akár a kártalanítási alappal. (19.30) Ha viszont úgy gondoljuk, hogy igenis szükség van az emberek öngondoskodására, akkor ezt valamilyen formában ki kell jelenteni, és akkor úgy gondolom, hogy jelentős változás fog majd ezen a téren bekövetkezni. Rengeteg hiányosság van a működést illetően, bár a beszámolóban, a zárszámadásban is szerepe l, hogy most megyei szintről lejjebb mentek, és most már biztosítótársaság bevonásával is szeretnék bővíteni a kört. Azt tapasztalom a választókörzetemben, hogy az emberek egy része ma azzal sincs tisztában, hogy az ő biztosítása árvízkárra egyáltalán vona tkozike. Tudja, hogy van egy biztosítása, de nem tudja, hogy az vonatkozike az árvízre. Azt hiszem, ezt is tudatosítani kell az emberekben, és akkor nő majd a kedv, hogy a kártalanítási alapba beszálljanak. Még egy érvet szeretnék mondani. Előírás az is, hogy aki a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alapba be akar lépni, annak az embernek produkálnia kell építési engedélyt, fennmaradási engedélyt és mindenféle más, az ingatlannal kapcsolatos engedélyeket. Ilyen követelmény még a biztosítótársaságok esetében sincs, tehát nagyobb követelményeket támaszt az állam ezekkel az emberekkel kapcsolatban. Megnéztem, mondjuk, egy 5060 éves ház fennmaradási engedélye 2040 ezer forintba kerül. Vajon tényleg reálise ezt elvárni ezektől az emberektől? Azt gondolom, nem r eális. Azt tehát nagyon fontosnak tartanám, ha a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap a továbbiakban is fennmaradna. El tudom képzelni, hogy a működését értelmesebbé kell tenni, de hiszem, hogy erre a továbbiakban is tartalmilag szükség van, és remélem, ho gy ez a 2007es költségvetés esetében is meg fog majd jelenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, tisztelt képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Iván László képviselő úr hozzászólása következik. Öné a sz ó, képviselő úr. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy egy költségvetési törvény végrehajtásának a zárszámadása vizsgája kormányzásnak, törvényhozásnak és végrehajtásnak egyarán t.
