Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 30 (26. szám) - Török Zsolt (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mi fér bele a garázdaság szabálysértés kategóriájába?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter:
943 Török Zsolt (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mi fér bele a garázdaság szabálysértés kategóriájába?” címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Törö k Zsolt, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi és rendészeti miniszternek: “Mi fér bele a garázdaság szabálysértés kategóriájába?” címmel. Képviselő urat illeti a szó. TÖRÖK ZSOLT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tiszte lt Miniszter Úr! 1992. október 23án nemzeti ünnepünket szégyenteljes események fedték el, hiszen Göncz Árpád köztársasági elnököt kifütyülték, s ennek következménye is lett a magyar parlamentben, hiszen 1992. október 26án, Göncz Árpád köztársasági elnök úr kifütyülését követően napirend előtt szót kért dr. Orbán Viktor, a Fidesz képviselője, és a következőket mondta: “Álláspontunk szerint a rendőrségnek fel kellett volna lépnie a Kossuth téren. Még ha nagyon szigorúan értelmezzük a jogszabályokat, az eset ben is egyértelműen megáll a garázdaság szabálysértése, amelyet az követ el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ez kétséget kizáróan megtörtént. A rendőrségnek nem csupán bűncselekmény gyanúja esetén kell föllépnie, hanem a szabálysértések megelőzése és megbüntetése érdekében is. Itt tehát olyan mulasztás történt, amely akkor sem lenne magyarázható, ha nem nemzeti és egyben állami ünnep megzavarásáról lett volna szó. Azt pedig mind ez idáig senki sem cáfolta a sajtóban, miszerint a Kossuth térről a Televízió elé vonulóknak lett volna bejelentésük és engedélyük a Televízió előtti rendezvényre. Az egy engedély nélküli rendezvény volt, amivel szemben a rendőrségnek f el kellett volna lépnie” - hangzott el 1992ben ugyanezen Ház falai között egy ellenzéki képviselő szájából, aki akkor határozottabb, keményebb fellépést sürgetett a rendőröktől és a kormánytól, mégpedig fütyülés alapos gyanúja miatt. Ezek után kérdezem mi niszter úrtól, hogy mi fér bele a garázdaság szabálysértés kategóriájába. Milyen fellépésre van szükség akkor, ha nemcsak fütyülnek, hanem esetleg gyújtogatnak is ezek a garázda elemek? (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdé sre Petrétei József miniszter úr válaszol. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/A. §a tartalmazza a garázdaság szabálysértési alakzatát. A garázdaság szabálysértését az valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalmi elemei a kihívóan közösségellenes magatartás, illetve az, hogy ez megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ezek a fogalmak megegyeznek a büntetőjogban használt fogalmakkal. Ennek alapján a közösségellenes magatartás megállapítására akkor kerülhet sor, ha az a társadalmi egy üttélés szabályaival szembehelyezkedik. Ez a szembehelyezkedés akkor kihívó, ha nyíltan történik. A magatartás akkor is kihívóan közösségellenes, ha olyan provokatív, kötekedő jellegű, amelyre a társadalom tagjai félelemmel vagy megbotránkozással reagálnak . A kihívóan közösségellenesség egyidejűleg azt is jelenti, hogy az kizárólag aktív cselekvés által valósulhat meg. A garázdaság veszélyeztető jellegű cselekmény, megállapíthatóságának második eleme ezért az, hogy a magatartás objektíve alkalmas legyen arr a, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat
