Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 25 (25. szám) - A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
840 egy világnyi különbség, azt gondolom, nem is fárasztanám ezzel a képviselő urat, később talán majd megbeszélhetnén k. De talán elemi ismereteket kellene szerezni. Segítek. Tudja, miről van szó, képviselő úr? Hogy hogyan lehet biztonságosan gyógyszerhez juttatni beteget. Mi legyen a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való felvételének a kritériuma. Hogyan leh et, hogy a gyógyszerész az orvossal együttműködve a legjobb gyógyszert adja a betegnek úgy, hogy abba a költségvetés se rokkanjon bele, a beteg se rokkanjon bele, hatásos és hatékony gyógyszereket kapjon. Tudja, miről van szó, képviselő úr? Hogy hogyan leh et biztosítani, hogy ezen a 93 ezer négyzetkilométeren valamennyi biztosítottnak legalább hasonló esélye legyen, hogy a fájdalmában enyhülést, a bajában orvosságot találjon, hogy találjon patikát, amelyik nyitva van, ha lehet, akkor is, amikor egyébként mu nkaszüneti nap van, vagy éppen olyan időszak, amikor más bolt nincsen nyitva. Továbbá arról is szó van, hogyan lehet szabályozni azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az összességét, amelyek a biztonságos gyógyszerellátást szolgálják. Elég nagy szégyen, képviselő úr (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) , hogy maga ezt szimpla szakmázásnak gondolja! (Az ellenzéki képviselők felé:) Most lehet tapsolni! (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mikola István következik. DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Elnök Úr! Hallgatom a szenvedélyes felszólalásokat, egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi értelme van ennek az egész vitának. Most Vojnik Mária képviselő asszonyt hallgatva elgondolko ztam azon, hogy érdekes, ezzel a vitastílussal se a gyógyszerészeket, se az orvosokat, se a betegszervezeteket, se a civil szervezeteket, se a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt, senkit nem tudtak meggyőzni. Teljesen magukra maradtak. Egy parlamenti kisebbs ég gőzerővel nyom át egy törvénytervezetet, ami szakmailag ezerféle oldalról kritizálható. És hadd mondjam itt el Gusztos Péter úrnak, akinek nagyon értékelem az ambícióit, nagyon szép dolog, hogy valaki nem ezzel foglalkozik, de mégiscsak beleássa magát é s gondolkodik - nem nagyon sikerül, de gondolkodik. Hadd mondjam el, hogy mi azért tudunk a paracetamolszerencsétlenségről is, amikor a drugstoreokban árusított paracetamoltartalmú gyógyszerektől többen meghaltak. És tudunk arról, hogy ma Európában óriá si hatóságok kergetik, kutatják a hamis gyógyszereket tömegével gyártó cégeket és alvilági figurákat. Tessék kinyitni az internetet, megnézni, milyen gyógyszerhirdetések vannak rajta! Annak a nagy része hamis gyógyszer. És ezek veszélyesek, és ezért nem ak arjuk kiengedni ezeket a gyógyszertárból. De hadd mondjam el azt is, hogy kérem szépen, szabad verseny - ne vicceljünk már! Hát tessék mondani, a 25 európai uniós ország közül abból a 9ből, ahol liberalizálták a gyógyszerforgalmazást, egyet, ahol nem mono pólium alakult ki! Egyet tessék mondani! Hollandia, Anglia, Írország, Norvégia, és lehet tovább sorolni. Egyet tessék mondani, ahol nem monopólium lett! Mindenhol megszállták a pénzügyi befektetők, a nagykereskedők és a gyógyszergyártók a kiskereskedelmet, maguk közé vették, és ők diktálnak. Mindenhol! Tehát ne mondják azt, hogy ez egy monopóliumellenes törvény! Hol van itt monopólium? Van egy jól működő, Európaszerte elismert gyógyszerkiskereskedelem. És még valamit: a saját szememmel olvastam - Béki Gab riella képviselő asszonynak mondom - a Világbanknak azt az állásfoglalását, amiben leírja, hogy a továbbiakban a magyarországi nyugdíjreformot nem javasolja más országnak. Önkritikát gyakorol. Tehát ne tessék nekem azt mondani, hogy ez nem így van, mert sa ját szememmel olvastam. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
