Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
749 hogy is mondjam - technikai értelemben is különválik egymástól, holott véleményem szerint ö sszekapcsolódik ez a két ügy. A másik az eljárás kérdése. Az ORTT gyakorlatilag vita nélkül döntött ebben a kérdésben, és ahogy ez már elhangzott itt, ráadásul egy nagyon más természetű, más típusú frekvenciaosztásról vagy frekvenciákról szóló döntéssel ös szevonva, a két eljárás szavazási értelemben is más eljárást igényelt volna az ORTTben. Véleményünk szerint tartalmi értelemben sem lett volna összekapcsolható, és valóban abszurdnak találjuk azt, hogy erről az ügyről bár készültek tanulmányok egymásnak e llentmondó következtetéssel, de az ORTT ezekről - legalábbis a testületi ülések jegyzőkönyveiben nincs nyoma - érdemi vitát testületi üléseken nem folytatott, hanem egy rapid döntést, egy nagyon leegyszerűsített döntést hozott ebben a meglehetősen bonyolul t és sokféle összefüggés akár megvitatását, akár áttekintését igénylő kérdésben. A következményekről most nem szeretnék itt érdemben beszélni, arról, hogy finanszírozási értelemben milyen előnyei lettek volna az esetleges tarifaemelésnek, mert tarifaemelés nem történt. Tehát azt ma tételesen nem lehet tudni, hogy lett volnae esély vagy sem, és bizonyítani sem lehet ma, ebben a pillanatban már, hogy lett volnae jogi értelemben lehetőség vagy sem. A jogi vélemények itt eltérnek. Sokan sokféle szerződést ism ernek. A szerződéshosszabbítás sokak véleménye szerint nem jelenti azt, hogy automatikusan változatlan feltételekkel, változó körülmények között kell meghosszabbítani a szerződést. Ami a Műsorszolgáltatási Alapot illeti, nyilván a következő napirendi pontn ál lesz érdemi vita arról, amit a költségvetési bizottság kisebbségi véleményének képviselője itt elmondott. Én ebben nem érzem az ORTTt kritizálhatónak, tehát hogy parlamenti jóváhagyással vagy ha tetszik, felhatalmazással költségvetési problémái miatt a Műsorszolgáltatási Alapból csoportosít át működési költségre pénzeket, de abban már, úgy érzem, kritizálható az ORTT, amit a Számvevőszék 2005ös jelentése meglehetősen részletesen taglal, és ha nagyon visszafogottan is, de nagyon kritikusan érdemben is k imutat, hogy a Műsorszolgáltatási Alapnál visszamenőlegesen milyen problémák voltak. Hogy ne a korábbi időszakról beszéljek, a 2005. évet, tehát a beszámolási évet is érinti az a tétel, amit szintén a Számvevőszék állapít meg - idézve a vonatkozó törvények et , hogy a Műsorszolgáltatási Alap csak a műsorszolgáltatás támogatásával kapcsolatban felmerült kiadásokat számolhatja el önálló költségvetésben, márpedig ebben az évben hozta létre az ORTT az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetet, amely semmiképp en nem tekinthető műsorszolgáltatási tevékenységnek. (19.10) Ennek az intézetnek a költségvetése a beszámoló szerint - és ez nem pusztán pénzügyi kérdés - 140 millió forintot tett ki, ami persze a Műsorszolgáltatási Alap egészét nézve nem hihetetlenül nagy összeg, de nem jelentéktelen. Ez a 140 millió forint két részből áll a szöveges beszámoló szerint: 70 milliót működésre, 70 milliót törvényelőkészítésre használt az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet. Annak a vizsgálatába én nem kívánok és nem is tudok belemenni, hogy a törvényelőkészítésre soke vagy kevés 70 millió forint. Tény, hogy véleményünk szerint a Műsorszolgáltatási Alap szabály szerinti működésébe nem fért volna bele, ez független attól, hogy szükség van törvényelőkészítő tevékenységre . Az viszont enyhén szólva is szembeötlő, hogy az intézet érdemi tevékenységére, mármint a törvényelőkészítésre 70 millió forint ment el, és a működési költségre ugyanennyi. Ezt nehezen tartjuk indokoltnak. Amit kifogásolunk még a Műsorszolgáltatási Alapn ál, hogy az úgynevezett szabad keret felhasználása, tehát a pályázat nélküli, egyedi döntésekre épülő összegek felhasználása meglehetősen jelentős. Elfogadhatatlan gyakorlatilag - bármennyire is sokszor a konkrét döntés esetleg indokolható , hogy a megleh etősen szűkös keretekből, mármint az igényekhez viszonyítva szűkös keretekből viszonylag nagy összeget használnak föl egyedi döntésekkel, nem kiírt pályázatokkal.
