Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
750 Összefoglalva tehát: más érvekkel, mint ellenzéki képviselőtársaim, de az elmondottak alapján az ORTT 2005ös beszámolóját nem tartjuk elfogadhatónak, elsősorban természetesen a műsorszolgáltatási jogosultság hosszabbításának módja és tartalma miatt. Itt egyetlenegy megjegyzést engedjenek meg képviselőtársaim: szerintem nemcsak az indokolatlan, jo gszerűtlen minősítés lehet, illetve indokolt és jogszerű, hanem van további lehetőség is; a változó feltételeket - még ha jogszerű volt esetleg az eljárás, akkor is - lehetett volna igényelni, és a változatlan feltételekkel meghosszabbított szerződést alap osan kritizálhatónak gondoljuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Egyelőre kétperces hozzászólásra nincs mód és lehetőség, merthogy vezérszónoki körben vagyunk, ezt jeleztem az elején az elfogadott napirend szerint. Ha a vezérszónoki kör végére értü nk, akkor lesz mód és lehetőség kétperces hozzászólásokra is. Most megadom a szót Pettkó Andrásnak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának; és időközben Lukács Tamás képviselő úr jelezte, hogy a KDNP nevében is vezérszónoklatot kíván mondani, tehát az M DF vezérszónokát követően kerül majd sor a KDNP vezérszónoki hozzászólására. Képviselő úr, öné a szó. PETTKÓ ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A 2005. évben kétségkívü l a két legfontosabb kihívás az ORTT életében az országos vételkörzetű földfelszíni sugárzású kereskedelmi televíziók jogosultságának a meghosszabbítása és a digitális televíziózás, a digitális átállás stratégiájának az előkészítése volt. Az első kérdésről már itt, a parlament falai között a tisztelt képviselőtársaim elég sokat beszéltek, én inkább a második kérdésről szeretnék majd többet beszélni. Mindez olyan környezetben, ahol a testület munkáját folyamatosan beárnyékolták a politikai csatározások, amel yek enyhén szólva nem tesznek jót egy olyan szervezetnek, amely a jogalkotók szándéka szerint szakmai, médiajogi, hatósági döntések meghozatalára van predesztinálva. A dolgok akkor vannak rendben, ha mi adjuk a híreket, és nem mi vagyunk a hírek - hirdette magát a királyi televízió a székház ostroma után. A dolgok akkor vannak rendben, ha az ORTT mint hatóság a médiatörvényben meghatározott feladatok és értékek mentén a médiarendszer mögött áll és azt vigyázza, nem pedig folyamatosan a politikai hírek alany aként szerepel. Ennek persze rengeteg oka van, ami hosszabb taglalást igényelne, mindenesetre nem szeren csés, ha egy hatóság szakmai döntései folyamatosan a politikai hírek címoldalán szerepelnek, egyik vagy másik politikai olda l támadásainak a kereszttüzében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a testület makulátlan, hiszen született néhány, politikailag elfogulatlannak nem nevezhető döntés is, általában kormánypárti nyomásra. Mégis elfogadhatatlan az a tendencia, hogy a kizárólag m édiajogi és szakmai jogalkalmazói jellegű döntések folyamatos politikai támadásoknak vannak kitéve, nemegyszer személyeskedő módon, a testületi tagokat akár személyükben is támadva. Ilyen kiélezett, a politika által átszőtt környezetben érte el a magyar mé diavilág egészét, a hatóságot, a műsorszolgáltatót, a műsorelosztót, jogalkotót, jogalkalmazót a XXI. század első évtizedének legnagyobb, nemcsak technológiai, hanem - és ez a legfontosabb - érdemi szempontból is legrelevánsabb tartalomszolgáltatói kihívás a, a digitalizáció. Az átállás egyik kulcsszereplője pedig az ORTT, hiszen mind jogállása, mind feladatköre alapján komoly szerepe lehet a jövő médiavilágának a kialakításában. A digitalizáció jelen esetben - mint ahogy már említésre került - nemcsak egy t echnológiai fogalom, sőt érdemi szempontból inkább tartalomszolgáltatás, hiszen jóval több emberhe z jobb minőségben jut el az eddiginél sokkal több információ.
