Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
739 Másrészt a bíró ságok az ORTT gyakorlatát tartalmi szempontból is megalapozottnak tartják: 2005 végéig összesen 110 műsorszám kapcsán született valamilyen döntés a médiatörvény 5. §át érintően, és ezek fele jogerőssé vált. Ezen ügyek 93 százalékában a bíróság az ORTTnek adott igazat, vagyis elutasította a műsorszolgáltató keresetét. Itt jegyzem meg, hogy az ORTT pernyertességének aránya - az egyéb határozatokat is figyelembe véve - nagyon magas, 80 százalékos. Egyfelől a véleményszabadság helyzetét alapvetően érintő, más felől az egész magyar médiapiacra hatással lévő döntésekként térnék ki a közszolgálati televíziók új csatornáinak nyilvántartásba vételére, valamint a lejáró kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultságok meghosszabbítására. 2005 folyamán mind a Magyar Tele vízió, mind pedig a Duna Televízió bejelentést tett műholdas rendszert igénybe vevő, új országos műsorszolgáltatás megindítására. (18.20) A műsorszolgáltatásokat szakosított közszolgálati jelleggel kívánták megindítani a műsorszolgáltatók. Az ORTT a nyilvá ntartásba vételt megelőzően részletes vizsgálatot folytatott két alapvető kérdésben. Mindenekelőtt tisztázást igényelt, hogy a médiatörvény alapján lehetőség vane egyáltalán arra, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók további műsorszolgáltatási lehetőség eket vegyenek igénybe. Az ORTT vizsgálata ezzel összefüggésben megállapította, hogy a médiatörvény egyes szakaszai kiemelt figyelmet fordítanak a közszolgálati műsorszolgáltatók új műsorszolgáltatásaira, így nyilvánvaló, hogy a törvényhozó szándéka szerint a speciális jogállású közszolgálati műsorszolgáltatónak lehessenek a törvényben biztosított lehetőségeken kívül egyéb műsorszolgáltatásai is. Mindemellett az ORTT megállapította, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató új jogosultsága kizárólag közszolgálat i jellegű lehet. Hangsúlyosan vizsgálta továbbá az ORTT, hogy az új csatornák indításának körülményei megfelelneke az Európai Unió által támasztott követelményeknek. Az uniós joganyag szerint a közszolgálati televízió csatornáinak működését biztosító forr ások jogszerűségét a közszolgálati megbízatás, a törvényi felhatalmazás és a ráfordítások arányossága mentén lehet eldönteni. Az ORTT tehát megkövetelte, hogy a bejelentések a szolgáltatás uniós kritériumoknak való megfelelőségére is térjenek ki. A műsorsz olgáltatók bejelentései megfeleltek az elvárásoknak, és az azokban foglaltak alapján a fent említett körülmények megnyugtatóan vizsgálhatók voltak. Ennek köszönhetően a Magyar Televízió m3, valamint a Duna Televízió Autonómia elnevezésű csatornáját az ORTT nyilvántartásba vette. Mérföldkőnek minősíthető döntések meghozatalára került sor ezekben az esetekben, hiszen e határozatok a jelenlegi médiarendszer keretei tágításának lehetőségét hordozzák magukban. A döntések célja az volt, hogy a közszolgálati műsor szolgáltatás - mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a sokszínű tájékoztatás fő letéteményese - képes legyen a tőle telhető legjobb minőségben eleget tenni a tájékozódás és a tájékoztatás szabadságának érvényre juttatása körében meglévő kötelezettségeinek . A hatóság elmúlt évi tevékenységének különösen fontos kérdése volt a lejáró kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultságok meghosszabbításának ügye. Rendhagyó év volt ez ebben a tekintetben, hiszen az ORTTnek annak tudatában és szem előtt tartásával kell ett foglalkoznia a meghosszabbítás feltételeinek vizsgálatával, hogy korántsem rendezett jogszabályi környezetben meghozandó döntései az előttünk álló évek médiarendszerére alapvető és közvetlen hatással bírnak majd. Az ORTT végül 2005ben összesen 59 kere skedelmi műsorszolgáltató jogosultságát hosszabbította meg, és ezzel a műsorszolgáltatók lehetőséget kaptak arra, hogy további öt éven át földfelszíni terjesztésű rendszeren sugározzanak. A hazai médiapiac egészére nézve különösen a két
