Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
740 országos kereskedel mi televízió műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása tekinthető meghatározónak. Az ORTT e döntés meghozatalakor a következő szempontoknak tulajdonított döntő jelentőséget. A kérdés jogszabályi háttere korántsem tekinthető rendezettnek. A meghos szabbítás a törvény szerint két esetben kizárt: ha nem érkezik erre irányuló kérelem, valamint ha a megújításnak nincs helye, azaz a műsorszolgáltató ismételt vagy súlyos szerződésszegést követett el. Sem a médiatörvény, sem a műsorszolgáltatási szerződése k nem adnak azonban eligazítást a “súlyos és ismételt szerződésszegés” fogalmát illetően. A két kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 esetében a felek a szerződésben a meghosszabbítás feltételei keretében meghatározták a súlyos szerződésszegés fogalm át, és egyetlen esetkört rögzítettek: a műsorszolgáltatási díj megfizetésének késedelmét. Az ORTT a meghosszabbításra vonatkozó kérelmek előterjesztése esetében azzal bízta meg az irodáját, hogy olyan műsorszolgáltatók tekintetében tegyen javaslatot a megh osszabbításra, melyekkel szemben az ORTT nem alkalmazta még a súlyosnak tekinthető, másodszori kiszabásának szükségessége esetén a műsorszolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondásával járó írásbeli figyelmeztetést, illetve amelyeknek nincs díj- vagy egyéb tartozása. Az ORTTnek a döntés meghozatalakor az egész médiarendszerre, annak stabilitására is figyelemmel kellett lennie. Az ismételt szerződésszegés fogalmának legszigorúbb értelmezése esetén ugyanis egyetlen műsorszolgáltatási jogosultság sem le nne meghosszabbítható Magyarországon, ami nyilvánvalóan nem állhatott a törvényhozó szándékában. Az ORTT mindemellett nem tartotta felvállalható, helyes eljárásnak, hogy a meghosszabbítás feltételeinek szigorú értelmezését úgy tegye a meghosszabbítás akadá lyává, hogy e feltételeket a műsorszolgáltatókkal a jogosultság elnyerésének idején és a későbbiek során sem tisztázták. Sok kritika érte az ORTTt amiatt, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságokat a műsorszolgáltatási díjak vá ltozatlanul hagyása mellett hosszabbította meg. Ennek kapcsán egyrészt megjegyzendő, hogy a díjemelés műsorszolgáltatók általi elfogadását törvényi rendelkezés hiányában nem lehetett volna a meghosszabbítás feltételéül szabni. Másrészt az ORTT számos szaké rtői elemzést és értékelést szerzett be a magyar médiapiaci körülmények között megállapítandó műsorszolgáltatási díjak összegére vonatkozóan, és e szakértői anyagok a díjak emelését nem tartották indokoltnak. Összességében elmondható, hogy az ORTT az állam i tulajdonban lévő frekvenciáknak a társadalom számára legkedvezőbb anyagi hasznosítását, valamint a műsorszolgáltatókat megillető korrekt eljárást egyaránt szem előtt tartó mérlegelés során hozta meg a meghosszabbítás melletti döntését. Nem vitatható azon ban el, hogy a döntés kapcsán felmerülő jogértelmezési különbségek jól mutatják annak szükségességét, hogy a jövő médiaszabályozása e különösen fontos kérdésben rendezettebb és a jogalkalmazásban egyértelműen kezelhető viszonyokat teremtsen. A 2005. évi tá mogatáspolitikánk kapcsán mindenképpen kiemelést érdemel, hogy az ORTT ez évben is jelentős összeggel, csaknem 1,8 milliárd forinttal támogatta a műsorkészítést. Az 1956os forradalom 50. évfordulója alkalmából felhívást jelentetett meg műsorszámok, tanfil mek elkészítéséhez, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal 2005ben is közös pályázatot írt ki tévéjátékok, tévéfilmek és tévéfilmsorozatok gyártására. Az ORTT mecénási tevékenysége során kiemelt fontossággal bírt továbbá a dokumentumfilmműfaj tovább élésének támogatása, illetve ezen belül a határon túli műhelyek segítése is. Utóbbi célkitűzést jól szimbolizálta, hogy Debrecen mellett az ORTT 2005ben Marosvásárhelyen tartotta meg Mustra elnevezésű filmfesztiválját. Pár szót szeretnék ejteni a műsorszó rási célú frekvenciagazdálkodás azon kérdéseiről, amelyeknek rendezése 2005ben különösen aktuálissá vált. Az év folyamán egyre sürgetőbb módon várt megoldásra, hogy a jogszabályok értelmében 2006ban megszűnt volna a Magyar Rádió műsorszolgáltatási jogosu ltsága 70 megaherz URH sávon. Miután a Kossuth rádió parlamenti és nemzetiségi műsorainak, országos, regionális műsorainak részleges sugárzása ebben a sávban történik, az ORTT kiemelkedően fontosnak tartotta a kérdés megnyugtató rendezését. E rendezésben
