Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 6 (18. szám) - A kormány iránti bizalom kinyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
42 indulatokat felkavaró Bokroscsomagról. 1997ben az akkori ellenzék a nyugdíjreformnál, amikor sor került az országgyűlési határozat megvalósítására, már nem szavazta meg a nyugdíjkorhatár felemelését, amit 1992ben minden párt megszavazott. Bizony, képviselőtársaim, nézzünk ezzel szembe! Igen, '9798 tájékán kezdtek elromlani a dolgok a magyar közéletben. Addig voltak vitáink, de tisztességes demokratikus keretek között tartottuk, és igyekeztünk azt a bibói alapigazságot figyelembe venni, hogy a politikában tartósan hazugságra építeni nem lehet. 199798 volt az a forduló, amikor megváltozott a magyar közélet, és ez az, amivel a mostani miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szembe akar fordulni. Ez nagyon helyes, m iközben elismerte saját hibáit, miközben nekünk is el kell ismernünk saját hibáinkat. Helyes, ha a koalíció megteszi ezt a bocsánatkérést és ezt az önkritikát. De azt gondolom, hogy helyes, ha az ellenzék is a maga módján megvizsgálja saját lelkiismeretét. Mert azért ne feledjük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ellenzék részéről és az ellenzék vezetői részéről ilyet nem tapasztaltunk az elmúlt időszakban. Pedig azt gondolom, lett volna mód rá, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője is belássa azt, hogy nem mondott igazat, hogy van miért bocsánatot kérnie. Nem kellett volna bocsánatot kérni például a megfigyelési ügyért, tisztelt képviselőtársaim? De bizony! A parlamenttől, a megsértett pártoktól, egy országtól. Nem kellett volna bocsánatot kérni a “ rosszabbul élünk, mint négy éve” kampányért? De bizony, tisztelt képviselőtársaim! Meg kellett volna tenni. Azt gondolom, hogy mindenkinek számot kell vetni ma magában azzal, hogy tényleg képese arra, hogy ezt a fordulatot végrehajtsa. A miniszterelnök ki állt elénk, és azt mondta, hogy igen, ezt meg kívánja tenni, és nekünk, koalíciós képviselőknek, azt gondolom, meg kell adni neki a bizalmat pont azért, hogy ez a szembefordulás bekövetkezzen. Azt mondta Navracsics Tibor, általam nagyra becsült Fideszfrak cióvezető, hogy ebben a hazugságspirálban próbáljunk tisztán látni, és mondott is erre egy példát, Tamás Gáspár Miklós példáját. Igen, valóban Tamás Gáspár Miklós mondta nem teljesen így ezt a mondatot, tekintettel arra, hogy én ott voltam azon a rendezvén yen, amikor Tamás Gáspár Miklós 1989ben a Jurta Színházban előadást tartott azzal a címmel, hogy lesze a kommunista kutyából demokratikus szalonna. 1989et írunk, képviselőtársaim, Tamás Gáspár Miklós, az ellenzék emblematikus alakja, a rendszerváltás ha jnalán. A miniszterelnök úr arról beszélt, hogy nemrég egy vezető Fideszpolitikus újra megfogalmazta ezt a mondást, 16 évvel a rendszerváltás után. Kicsit másként néznek ki ma a dolgok, tisztelt frakcióvezető úr. (Zaj.) Másként néznek ki akkor, amikor a K ossuth téren például azt látom, hogy a Fidesz vezető politikusai lépnek fel és beszélnek a rendezvényen, Szűrös Mátyással és Pozsgay Imrével az oldalukon. (Zaj az MSZP soraiban.) Lesze a kommunista kutyából demokratikus szalonna, ugye? (Zaj. - Az elnök cs enget.) Szóval, azt gondolom, képviselőtársaim, hogy van mindenkinek magába szállni valója, van mindenkinek tisztáznivalója. Én az igen szavazatot azért tudom megadni, mert azt látom, hogy itt megvan a szándék arra, hogy ez a tisztázás bekövetkezzen, és se mmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó asszisztálni ahhoz, hogy azért, amiért harcoltunk, küzdöttünk '888990ben, a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányáért, a rendszerváltásért, szemben a kommunista hatalommal, ezt bárki hagyja szétzilálni. Az utca nem diktálhat, képviselőtársaim. Ennek akkor is ellenálltunk, '90ben, amikor arról volt szó ebben a Házban, hogy hazudott a kormány, és most, 2006ban is ellen fogunk állni, amikor bárki megpróbálja szétzilálni a Magyar Köztársaság rendjét, és az utca oldaláról próbál diktálni. Ezért kívánok igennel szavazni a bizalmi szavazáson. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a mai vitában. Aki igen, gombnyomással jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.
