Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2967 alakulhat ezáltal Magyarország, hiszen elég komoly vonzereje van még így is, a jelenlegi állapotunkban Magyarországnak. És a rendelkezések visszavezethetők egyrészről az irány elvre, de azért az irányelv mégsem ennyire nagyvonalú, és ezt szíves figyelmébe ajánlom a törvényjavaslat készítőinek és képviselőtársaimnak. Hiszen maga az irányelv eleve nem szól a hazai állampolgárok családtagjairól, erre vonatkozóan, értve alatta, hogy az uniós állampolgár családtagjaira nincsen semmiféle kötelezettség előírva, hiszen magától értetődő, hogy azok ugyanúgy jöhetnek, mehetnek, mint maga az állampolgár. Viszont ugyanakkor szerepel egy olyan kitétel az előbb nem idézett részletes leírásban, hogy abban az országban, ahonnan érkeznek, mármint a magyar állampolgár és az a személy, aki vele együtt jön, az az uniós jog szerint egyértelműen a tagállamra vonatkozna. Azonban e szerint a javaslat szerint bármely országból érkezhet ez a bizonyos külföl di, még az sem feltétel, hogy korábban egyáltalán valameddig is az Unió bármely tagállamában tartózkodjon. További kifogásunk, hogy az irányelv ilyen esetekben és egyáltalában könnyítésekről, alapos vizsgálatról és indokolt elutasításról ír, de nem ír auto matikus jogosultságról abban az esetben, hogyha egy uniós állampolgár úgymond kísérőjéről van szó. Nem kiküszöbölhetetlen és nem megoldhatatlan a törvény módosítása annak megfelelően, hogy ezeket a - mondjuk úgy - visszaélésre is alkalmat adó kitételeket m egváltoztathassuk. Természetesen a magyar állampolgároknak azon rokonai és hozzátartozói, családtagjainak kedvezményezése pozitív fordulat, különösen akkor, amikor ebben, ahogy itt több utalás is történt, határokon túli magyarok lehetnek nagyrészt érintett ek, de az indokolásban egy nagyon érdekes, mondhatnánk eufemisztikus kifejezés bővebb családtagi körről szól. Na most, hát a bővebb családtagi kör Magyarországon elég széles kör, az unokasógortól az ángyom szöttyéig mindenki belefér, tehát ezt azért talán egy kicsit precízebbé kellene tenni, hogy meddig tart a családtagi kör. Volt már rá precedens a korábbi időszakban is, hogy névházasságokat kötöttek azért, hogy bizonyos személyek magyar állampolgár családtagjaként idejöhessenek, de itt, ahogy most nézzük ezeket a javaslatokat, erre most már így igazán nem is lenne szükség, mert még az se kell hozzá, hogy házasok legyenek, elegendő, ha igazolják, hogy meghatározott ideig együtt éltek. Tehát vannak bizonyos aggályaink, és ezt nem akarom tovább ragozni, ezek szerepelnek is majd a módosító javaslatokban. Van még egy elég komoly aggályunk, az, hogy 2007. január 1jével ezen törvényeknek már hatályba is kellene lépniük. Ha ránézünk a naptárra, nem olyan sok idő van már addig, és azért itt még végrehajtási rendele teket kellene kiadni, azért itt ehhez még kapcsolódó egyéb jogszabálymódosításokra is, úgy tűnik, szükség lenne, egy kissé rövidnek tűnik ez a határidő. Van még egy szembeötlő furcsaság, hogy a törvényjavaslat általában egy ilyen nagyon tág fogalmat, eljá ró hatóságokat említ akkor, amikor valamiféle hivatalos eljárásra utal, és a jelenleg hatályos idegenrendészeti hatóság fogalma csak az adatkezeléssel kapcsolatos részeknél maradt meg, és nem biztos, hogy ez a kettő azonos, legalábbis a törvényjavaslatból nem derül ki. Amellett van egy olyan kitétel is, hogy a kormányrendelet szabályozná a hatásköröket, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ezzel foglalkozó eljáró hatóságok, végrehajtó hatóságok létesítése, fölszámolása egyértelműen kormányhatáskörbe kerül ne, ami kvázi azt jelenti, hogy szabad kezet kap a végrehajtó hatalom, hogyha éppen úgy gondolja, fölszámolja, átalakítja, megváltoztatja, miközben magáról az egész eljárásról azért egy törvény, ráadásul kétharmados törvény intézkedik. Az álmoskönyv szerin t, különösen mostanában, nem túl biztató, ha már eleve a törvényben egy kiskaput hagyunk arra, hogy a törvényt ilyen értelemben akár meg is lehet kerülni. A módosuló törvényeknél megfigyelhető, hogy szinte mindegyik másfajta formulát használ ugyanannak a s zemélyi körnek a leírására. Van, amelyik a jogosultságokat írja le, van, amelyik az engedélyek felől közelít, van, amelyik a lakóhelybejelentés alapján ad jogosultságot. Ezeket azért össze kellene fésülni, mert finoman szólva, ez megint csak a jogszabály paragrafusai közötti kígyózást segítené elő, amiben egyébként a magyar emberek eléggé találékonyak is tudnak lenni.
