Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PESTI IMRE (Fidesz):
2913 háttérellátó tevékenységeket a három kiskórháznak ö ssze tudjuk vonni, mert a gazdálkodás, a műszaki feladatok elvégezhetők együtt; labor, és vannak még olyan helyek, ahol a betegnek nem kell mozogni. (18.40) Ezeknek a központosításával már egy sokkal eredményesebb struktúrát tudtunk volna létrehozni, és ho sszabb távon egy szakmai munkamegosztást is ki lehetett volna alakítani. Pontosan a miatt a közhangulat miatt, amit az idei év kapcsán említettem, ez nem valósulhatott meg, mert ez a fajta vélemény egész egyszerűen afelé tolja a döntéshozókat, hogy aki egy ilyen megoldásba és alkuba belemegy, az áruló. Én meg azt gondolom, hogy az néz előre, mert el fog jönni az a pillanat, amikor kiderül, hogy hol tudják vagy hol lehet a tevékenységet folytatni. Számomra ez a javaslat nem kórháztörvény, bár többen használj ák ezt a kifejezést, és vannak, akik annak is akarják láttatni, és csak arról beszélni, hogy mi lesz a kórházakkal, és egyébként azt állítani, hogy aki most a 31es listán nem szerepel, az onnantól már nem is lesz kórház. Benne van ebben a törvényben az eg észségügyi ellátás négy szintje, és ebből a szempontból rendszerszemléletű, tehát: kiemelt kórház, területi kórház, járóbetegközpontok és a háziorvosok szerepének a megerősítése. Én azt gondolom, hogy ez mindenki szempontjából rendkívül fontos, és erről má r Vojnik képviselőtársam is beszélt, hogy a sürgős ellátásokra a közelében mindenféleképpen legyen valami lehetősége a betegnek. Többen is kérdezték, hogy hol lesz majd az ápolási, a rehabilitációs és a szociális feladatok ellátásához hely és szakember. Én azt gondolom, hogy ennek a törvénynek a végrehajtása ezt biztosítja. Néhányan azt mondták, hogy elsietett ez a törvény, én meg azt gondolom, hogy elkésett, mert az elmúlt 16 évben el kellett volna indulni ezen az úton, és kellett volna lennie annyi bátors ágnak, hogy nem most és ekkora lépéseket kellene megtenni. Én azt gondolom zárásként, hogy a '96os törvény tapasztalatai alapján én látok egy olyan veszélyt, és ebben, én azt gondolom, a tárcának is lesz feladata, hogy a RETekben majd olyan alkuk köttetn ek, mind annak idején, hogy mindenki lead egy kis kapacitást, majd megalkuszunk egymással, majd megbeszéljük, hogy hogyan lesz, és kitolnak még néhány ágyat az egyes osztályokról. De alapjában véve a struktúra nem változik meg, és nem jönnek létre, nem tud nak létrejönni azok az intézmények, ahol a rehabilitációs, ápolási és szociális feladatokat el lehet látni. A lényeg nem változik, és azt gondolom, hogy ez a kárára válna, nem az egészségügynek, nem a struktúrának, nem a kormánynak, nem az ellenzéknek, han em a betegeknek. Én azt gondolom, hogy ez az, amit nem kellene megengedni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Pesti Imre képviselő úrnak. DR. PESTI IMRE (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a törvényjavaslatot orvos kollégáimmal és egészségpolitikus barátaimmal elolvastuk, akkor elsőként a megdöbbenés volt az, amit éreztünk, de meg kell hogy mondjam, bennem némi optimizmus is f elsejlett, különösen a miniszter úr személyére vonatkoztatva, hiszen az volt a véleményem, hogy a miniszter úr alaposan forgatja a Bibliát, és éppen innen vette a hasonlatot, a Jelenések könyvéből - az utolsó hét csapás kihirdetése közül most az ötödiket t ette meg. Amikor erről a reformról beszélünk, akkor azért néhány alapvető dolgot tisztázni kell. Az egyik, hogy mindenhol a világban, ahol egészségügyi reformot indítottak vagy kezdeményeztek, az mindig egy nagyon hosszú folyamat volt, és mindig társadalmi konszenzuson alapult; 152025 évet,
