Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PESTI IMRE (Fidesz):
2914 kétháromnégy ciklust is igénybe vett. Hiszen nemcsak egy ágazat sorsáról, nemcsak nagyon magasan kvalifikált orvosok jövőjéről és nővérek életéről, egzisztenciájáról van szó, hanem tízmillió magyar állampolgár egészs égéről. Különösen itt, az Európai Unióban, amikor ez az orvostársadalom olyan tudással rendelkezik, amely konvertálható, és amely tudás iránt igencsak nagy az igény Európában, meg kell gondolni, hogy ezt a hatalmas tudást hagyjuke elvándorolni ebből az or szágból. Biztos tudják a kollégák, hogy a legtöbb tudományos cikk éppen az orvostársadalom világából születik. Tehát amikor felvetődik az a kérdés, hogy ez egy európai színvonalú egészségügy, akkor bizonyos tekintetben azt kell mondani, hogy ez igenis egy európai szintű egészségügy. Ahhoz, hogy egy reform sikeres legyen, nyilvánvalóan valamekkora társadalmi támogatottság kell, kell egy kritikus tömeg, amely nélkül nem lehet sikeres reformot véghez vinni. S természetesen a legnagyobb gond az, hogy ennek hián yában nem lesz reform, nem sikerül áterőszakolni, és azt gondolom, hogy néhány év múlva ugyanott vagy rosszabb helyen fogunk állni, mint ahol most vagyunk. Ezt a reformot, azt kell hogy mondjam, valóban társadalmi vita nélkül erőltették át a magyar társada lmon, a magyar orvosi szakmán. Sokszor hallottam azt, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt társadalmi vita. Szeretném felolvasni a fővárosi szocialista egészségpolitikusok véleményét: “Szomorú jövő elé nézünk. A lista ismeretében számos probléma merül föl, nem látni a szakmai koherenciát, a tudatos, végiggondolt politikát, a sürgősségi prioritást, hogy az megjelenne ezeknél a sürgősségi kórházaknál is.” Ezt fővárosi szocialista politikus mondja. Mindezek alapján azt kell mondanom, hogy maga a refo rm nem átbeszélt, és mindazok a vélemények, hogy itt egy nagy társadalmi támogatottság van, őszintétlenek és valójában nem igazak. Beszélnék arról, hogy milyen egészségpolitikai célokat akar megvalósítani ez a reform. Szóba került, hogy európai színvonalú ellátást. Azt kell hogy mondjam, hogy nemrégiben, talán félegy évvel ezelőtt jelent meg egy tanulmány, ahol az uniós országok egészségügyi ellátását vizsgálták, elemezték, és ott Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet, nagyon sok korábbi európai uni ós országot is megelőzött. Azt kell mondjam, hogy nagyon sok tekintetben igenis európai szintű orvoslással rendelkezünk már. Igazságose? - vetődik fel a másik egészségpolitikai kérdés. Vajon igazságose az, ha az átlagnál jóval nagyobb terhet teszünk rá e gy társadalmi csoportra? Szintén európai uniós tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a lakosság hozzájárulása milyen az egészségügyhöz, és a zsebből történő finanszírozás, ami ellen itt nyilvánvalóan sokan felháborodunk, a legmagasabb Európában Magyarország on. Nyilvánvalóan ez diszkrét csúsztatás, de azt is mondhatnám, hogy ilyen tekintetben a legprivatizáltabb egészségügy a magyarországi. Ebből adódóan újabban vizitdíjat bevezetni továbberősíti az igazságtalanságot. Van egy kérdés, vagy egy másik fontos egé szségpolitikai cél volt az, ami megfogalmazódott ebben a törvényjavaslatban, ez pedig az volt, hogy szeretnék a pazarlást megszüntetni. Szeretném megkérdezni, hogy valóban a pazarlás megszüntetésee az, amikor az olyan kórházakat, ahol milliárdos beruházás ok történtek, kivesszük a kiemelt kórházak köréből, és gyakorlatilag hagyjuk, hogy ez a befektetett érték kevésbé legyen kihasználva. Ezt hívják pazarlásnak, és ezek a fejlesztések néhány hónappal, évvel ezelőtt pontosan azért történtek, hogy magas szintű egészségügyi ellátás legyen. Beszéltünk hatékonyságról, biztonságról, minőségi ellátásról. Én azt tudom mondani, hogy itt a hatékonyság szóba került több alkalommal, és a feladat delegálását próbálták meg valamilyen szavakkal jelezni. Nyilván van egy volum enkorlát, és van egy szándék arra, hogy a kórházban ellátottak, a betegek a járóbetegellátásban kerüljenek kezelésre. Na de hát nem történik fejlesztés a járóbetegellátásban, kollégák! Ilyen nincs, ez mese! Ez szépen hangzik, de ilyen nincs!
