Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
2867 én ilyen meghívást nem kapta m. Kaptunk egy ötletet, egy javaslatot, amit egy bizottsági elnök neve fémjelez, de nem a kormány előterjesztése. Olyan elemek kapcsolódnak be a most igazságosnak és normatívnak kihirdetett vagy annak szándékozott elembe, amelyek bizonybizony megint bekap csolnak egyedi érdekeket és egyedi adottságokat. És ha már itt tartunk, hadd említsem rögtön azt, amivel zárni szerettem volna, de nagyon fontos, és ezért szeretném, ha kellő figyelmet vagy hangsúlyt kapna. Ez a bizonyos 6. §, a százalé kos megoszlással foglalkozó rész. Sok önkényességet lehet ebben is észrevenni, de egy dolog tetten érhető, ez nagyon helyes, üdvözlendő, hogy normatív adatokra, tényadatokra épüljön, és ne lehessen, ahogy itt többen jelezték, trükközni vagy manipulálni az adatokkal. Ám ha ehhez az önkormányzati tulajdonban lévő félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások arányát, akár a panellakások arányát kapcsoljuk, akkor mégiscsak kinyitjuk ezt a dimenziót. Tudnék még öt másik paramétert vagy kritériumot mondani, am elyek mentén újból és újból fel fognak lángolni a viták. Például, hogy mást ne mondjak, a ma még le nem betonozott földutak mértéke, a csatornázottság, amelyről szintén azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos. De mivel mindenkinek a saját problémája fáj a legjo bban, miért nem említi ez a forrásmegosztási százalékos korrekció a kötelezően önkormányzati tulajdonban maradt műemléklakások fenntartásának többletfinanszírozását vagy normativitását? Vagy az önkormányzati fenntartású, természetvédelem alatt álló terület ekre járó többletjuttatásokat? Mondom, számos ilyen katasztert vagy problémát lehetne még említeni. Ezért egy olyan módosító javaslatot nyújtottam be, amely az állandó népesség, a belterületi földterület és a belterületi földterületre számított népsűrűség alapján maximálja az elosztást, és 502525 százalékban ezeket az elemeket tartja a megosztás alapjául. Minden további elem bekapcsolása újabb és újabb parciális érdekeket fog jelenteni. Mégiscsak jó lenne, ha ez nem annak alapján dőlne el, hogy a Nagykörú t és a körzetéhez tartozó pesti kerületek érdekei éppen hogyan állnak, vagy milyen fejlesztési igényeket jelentettek az előterjesztők felé. A másik elem, amit szeretnék még kiemelni, és talán Hock képviselő úr volt, aki erre a leghatározottabban kitért hoz zászólásában, hogy van egy vita arról, milyen is legyen a főváros működése, hogyan is álljon fel a főváros kontra kerületek aránya, és hogy talán itt még nem is dőlt el teljesen, hogy ez egy város vagy 24 települési önkormányzat. Azt hiszem, egy szempontbó l eldőlt: ez a szempont az 1990ben elfogadott törvény. Ezen azóta nem változtattak, települési önkormányzatok vannak, megosztott feladatkörökkel, de egymás mellé rendelve. Ebből a szempontból nagyon jó az, hogy ma már nem a Fővárosi Önkormányzat egyoldalú diktátuma fogadja el, hanem itt, a parlamentben, egy törvényjavaslat vitájában vitatkozhatunk arról, hogy milyen szempontok is határozzák majd meg a forrásmegosztás elveit. Ez előremutató, tényleg üdvözlendő, ugyanakkor való igaz, hogy semmi nem írja elő azt, hogy mitől éppen 4753 százalék legyen az arány, ahogy Tóth képviselőtársam jelentette. Lehet más arány is. Ilyen alapon nem tudjuk jól megbecsülni azt, legalábbis én nem láttam ilyen fajta szakértői számítást, hogy a feladatok százalékos megosztása h ogyan áll fel a kerületek és a főváros között. A főváros valóban más típusú feladatokat lát el, mint a kerületek, nem feltétlenül lehet ez sem egy bebetonozott arány, lehetne akár 4555, vagy akármilyen más százalékot is fel lehetne ilyenkor adni. (14.40) Szeretném azt is elmondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak az átgondolatlanságából... - mert az igaz, hogy rövid és áttekinthető, de éppen ebből fakadóan azért számos pontatlanság és végiggondolatlanság is látható belőle. Most nem érdemes arra hivatkozni, hogy van még egy hivatkozás is, amely helytelenül szerepel benne, de az biztos, hogy az a fajta megoldás, amely az éves korrekciót elkerülni igyekszik, azért az más szempontból újabb kérdőjeleket vet fel. Hogyha a két évvel azelőtti adatokat vesszük a for rásmegosztás alapjául, és például 2007ben majd egy iskolát vagy egy óvodát bezárnak, és még a 2009es forrásmegosztáshoz azokat a zárszámadási adatokat fogják alapul venni menet közben, amelyek közben a változásokat nem tudják követni, akkor óriási