Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2836 A javaslat szakterületenként célként jelöli meg a hatékonyság növelését, de kérdéses, hogy mit fog tartalmazni a hatálybalépést követően meghozandó kormányrendelet, miként fogja majd szabályozni a munkavédelmi hatóság jogállását, illetékességét, valamint feladat- és hatáskörét. Újdonság, hogy a javaslat b ővíteni kívánja a hatályos rendelkezéseket azzal, hogy a munkahelyi balesetekkel azonos elbírálás alá veszi a foglalkozási megbetegedéseket és az expozíciós eseteket, amelyeket ugyancsak be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. Ezt mindenképpen támogatandónak tartjuk. Pontosító szabályozás, és részben jogszabályváltozás miatt is szükséges a munkaeszközök üzembe helyezésénél, használatbavételénél az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítására vonatkozóan, hogy lehetővé válik a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok elfogadása is. És pozitívumként értékelhető az a változás is, amely megköveteli az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó kioktatást is. Ezt a Magyar Demokrata Fórum nemcsak támogatja, hanem szeretném emlék eztetni képviselőtársaimat, hogy több esetben is hangsúlyoztuk ennek a jelentőségét. Helyeselhető, hogy a javaslat lehetővé teszi a munkavédelmi bírságok nyilvánosságra hozatalát, amelytől a bírságolásra okot adó esetek csökkenése várható. És azzal is egye t lehet érteni, hogy a jövőben a munkavédelmi bírság is kizáró feltétel lesz a pályázati támogatások odaítélésénél. Tudomásom szerint a közbeszerzési eljárások egy részénél ez jelenleg is kizáró ok. Ennek a további szigorítását mindenképpen a tárca javára írjuk. Kétséges viszont azon tervezett változtatás hatása, amelynek eredményeképpen több munkáltató együttes vagy egymást követő munkavégzésénél az összehangolási kötelezettség kapcsán a jelenlegi szabályozás szerinti generálkivitelezőt a munkavégzést tény legesen irányító személyként és kötelezettként jelöli meg. Az a körülmény ugyanis, hogy a generálkivitelező mint fogalom nem ismert a jogi szabályozásban, még nem indokolja, hogy a felelősség szintjét ilyen alacsonyra leszállítva határozza meg ez a törvény . Félő, hogy a gyakorlat nem fogja visszaigazolni ezen módosítás helyességét. Egyet lehet viszont érteni a javaslat azon szándékával, amelynek következtében felveszi a munkavédelmi bírságot megalapozó, a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető tényállások k özé a munkáltatói összehangolási kötelezettség elmulasztását, amelytől várható a munkahelyi balesetek számának a csökkenése is. Ugyancsak támogatandó a legveszélyesebb tevékenységet végző munkáltatóknál az első elvégzendő kockázatértékelés elkészítése hatá ridejének a jelenlegi szabályozás szerinti 12 hónapról 6 hónapra való csökkentése. Ennyi időnek véleményünk szerint is elégnek kell lennie arra, hogy meg lehessen állapítani a munkavállalók biztonságát. Ugyancsak a munkavállalók érdekét szolgálja, bár alap vető jogi elvekkel ellentétes, hogy a bizonyítási teher megfordításával a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a baleset bekövetkezésekor végzett munka nem tartozott a szervezett munkavégzés körébe, hogy ezáltal mentesülhessen a súlyosabb következmények a lól. Úgy gondoljuk, véleményünk szerint itt egy kodifikációs utóvizsgálatra lenne szükség, hogy az általunk észrevételezettekről egyértelműen kiderüljön, hogy mi a helyes. Összességében meg lehet állapítani, hogy nagyon indokolt volt már ennek a jogszabály tervezetnek a benyújtása. A Magyar Demokrata Fórum minden olyan kezdeményezést támogatni fog, amely arra irányul, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottságát csökkentse, és a jelenlegi munkalehetőségekben pedig jobb körülményeket és alacsonyabb kockázati fel tételeket biztosítson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tízperces időkeretben megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz.
