Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2797 otthonok létrehozása szükséges. Nagyon nagy szerepe van itt a civil szervezeteknek, amelyeknek az ilyen irányú megmozdulása csak üdvözlendő. És ha emellé a politikusok is odateszik a saját személyes hitelüket, akkor van esély arra, hogy ezek a káros jelenségek eltűnnek a magyar hétköznapi életből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1301. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/1301 /26. számokon kapták meg. Megadom a szót Szilvásy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. DR. SZILVÁSY GYÖRGY , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kormány már korábban is jelezte, programjában pedig egyértelművé tette, hogy meg kívánja újítani a magyarmagyar kapcsolatokat, az anyaország, valamint a határon túli magyar közösségek közti viszonyt, és ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. Az Európai Unió bővítése a magyarság számára új távlatokat és új lehetőségeket nyitott. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia belépésével és Románia mostani csatlakozásával kimondható, hogy a több mint ny olc évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai, társadalmi keretek közé került, illetve kerül, az Európai Unió vált a közös otthonunkká. Az új lehetőségek ugyanakkor új kihívások elé is állítanak bennünket, meg kell újítan i, a megváltozott körülményekhez kell igazítani a nemzetpolitikát, hogy a határainkon kívül élő honfitársaink úgy legyenek szülőföldjükön az Európai Unió sikeres polgárai, hogy közben megmaradjanak magyarnak. Ebben pedig a határon túli közösségeknek és Mag yarországnak egyaránt feladata, felelőssége van. Miniszterelnök úr nemrégiben arról is beszélt, hogy a reform nem más, mint alkalmazkodás, alkalmazkodás a realitások jelentette kihívásokhoz, és alkalmazkodás ideákhoz, társadalmi eszményekhez. Azért idézem a reformnak ezt a rövid definícióját, mert a határon túli magyar közösségeket támogató rendszer esetében is indokolt reformról, vagyis alkalmazkodásról beszélni. A megújuló nemzetpolitikának két pillére van, egyfelől a pályázati úton finanszírozott konkrét fejlesztési programok, másfelől az identitásmegőrzést szolgáló, döntően normatív jellegű támogatások, amelyek a kedvezménytörvényben és a Szülőföld Alapról szóló törvényben rögzített elemei a nemzetpolitikánknak. Utóbbiakhoz tartozik még új elemként a nem zeti jelentőségűként meghatározott intézmények és programok köre. Változtatnunk kell azért is, mert a pályázatalapú támogatási rendszert számos és nem is alaptalan kritika érte. Így például az, hogy a rendszer bonyolult, nehezen áttekinthető és szétaprózot t, túlzottan bürokratikus. Kritika érte a rendszert nem kellő hatékonysága miatt is. Miniszterelnök úrnak a határon túli magyar közösségek vezetőivel lefolytatott konzultációja során egyetértés volt abban, hogy a támogatási rendszer reformra szorul, és a j elenlegi, nehezen átlátható rendszert egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá és hatékonyabbá kell tenni úgy, hogy a támogatási célok az eddigieknél jobban érvényesüljenek. Az intézményrendszer átalakításának szükségességére ráirányította a figyelmet az Állami Számvevőszék is. Az ÁSZ a 2005. évi költségvetés végrehajtását érintő jelentésében megállapította,
