Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2798 hogy a Szülőföld Alap létrehozásával nem került sor a határon túli magyarok támogatását szolgáló előirányzatok egységes alapba helyezésére, és az ÁSZ a jele ntésében annak a véleményének is hangot adott, hogy a hasonló célokat szolgáló források egységes kezelésének a kormány adott határozatában is kifejtett gondolata reális elvárás, amelynek révén a pénzeszközök odaítélése, felhasználása átláthatóbbá, ellenőri zhetőbbé és célzottabbá válhatna. Az új koncepció kialakítása során az Állami Számvevőszék ezen megállapításait is szem előtt tartottuk. A szomszédos országok magyar közösségei felé irányuló magyarországi támogatási rendszer azokat az egyenlőtlenségeket kí vánja enyhíteni, amelyek a kisebbségi létből következnek, nem elég ugyanis kinyitni a versenyt, a szereplőket helyzetbe is kell hozni, de legalábbis azokat az intézményeket életben kell tartani, amelyek az úgynevezett egyszerű újratermeléséhez elengedhetet lenül szükségesek, és amelyeket az adott állam nem akar, az adott kisebbségi közösség pedig jelenlegi állapotában nem tud fenntartani. A versenyképesebb Európáért, a versenyképesebb KözépEurópáért, saját versenyképességünkért az egyenlőtlenségeket, a kise bbségi létből adódó egyenlőtlenséget is oldani kell. Ennek a feladatnak eszköze az a támogatási rendszer, amit a Szülőföld Alaptörvény, illetve annak módosítása fogalmaz meg. A törvénymódosítást követően a határon túli magyarság támogatásának rendszere jó val átláthatóbb és egyszerűbb lesz, hiszen mind az identitás megőrzését célzó normatív támogatásokat - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló támogatásokat , mind a pályázati úton adható támogatásokat a törvény szabályozza. A Szülőföld Alap átalakí tásának eredményeként egy háromszintű, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer jön létre. Ebben a politikai szintet a korábbi tanács helyett a regionális egyeztető fórum jelenti. Itt a magyarországi és szomszédos orsz ágok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat, és javaslatokat fogalmaznak meg. A szakmai szintet a kollégiumok képviselik. Szakterületenként különkülön grémiumokat kell felállítani, ahol a döntéshozatal a felelős magyarországi tiszt viselők kezében marad. A végrehajtás szintjét az alap kezelő szervezete jelenti. A célokhoz kell rendelni a konkrét összegeket, amelyek folyósításáról a közvetlen pártpolitikai befolyástól mentes végrehajtó mechanizmus gondoskodik. A szakmai és politikai s zint elválasztásával szakmailag megalapozottabbá válnak majd a döntések. A módosítás arra is irányul, hogy a támogatáspolitika rendszere ne önmaga fenntartására fordítsa a források jelentős részét. A szervezeti átalakítások az Illyés Közalapítványt, az Új Kézfogás Közalapítványt és a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítványt is érintik. Az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadna be. Az átalakítással a közalapítványok vagyonát továbbra is az eredeti, alapítói célra fordítják, csak a jelenleginél hatéko nyabb szervezeti formában. A nemzeti jelentőségű intézményekre szánt források átcsoportosítás révén szintén az alapba kerülnek. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkenését, ugyanakkor azzal, hogy a forrásokat nem szétaprózott intéz ményi struktúra fenntartására költik, a jelenleginél hatékonyabbá válik a támogatások felhasználása. Mert aki okosabban ad, az többet ad, ez a támogatási rendszer reformjának egyik legfőbb elve. Az alap átalakítása nem érinti a szaktárcáknak a határon túli célokra fordított előirányzatait. A szomszédos államokban élő magyarokat érintő szakképzési feladatok ellátását szolgálja, hogy a Munkaerőpiaci Alapból a szakképzési törvény módosítását követően konkrétan meghatározott mértékű forrás kerül át a Szülőföld Alapba. A módosítással az is egyértelművé válik, hogy a határon átnyúló együttműködéshez és a régiófejlesztéshez kapcsolódó, illetve a gazdaságfejlesztési célok ellátása más rendszerben történik. Az Új Kézfogás Közalapítvány a Magyar Fejlesztési Bank segí tségével létrehozott intézmény, a
