Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - Gulyás József (SZDSZ) - a honvédelmi miniszterhez - “Rehabilitációs eljárás kérdőjelekkel” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár:
2723 szerintem így normális (Az e lnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ez az a dinamikus, és remélem, hatékonyabb állami vezetési módszer, amit elindítottunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) Gulyás Józs ef (SZDSZ) - a honvédelmi miniszterhez - “Rehabilitációs eljárás kérdőjelekkel” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Gulyás József, SZDSZes képviselő, a honvédelmi miniszternek tesz fel kérdést: “Rehabilitációs eljárás kérdőjelekkel” címmel. Öné a szó. GULYÁS JÓ ZSEF (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten itt a parlamentben egy kérdést tettem föl a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének, Szekeres Imrének Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitációs ügye kapcsán. Akkor a kérdésemre adott válaszát a miniszter úrnak enyhén szólva megütközéssel fogadtam annak tartalma és hangütése miatt. Most azonban érdemben nem a korábban adott válasszal kívánnék foglalkozni, hanem a rehabilitációs eljárással általában. Annál is inkább, me rt azt gondolom, hogy ennek vannak tanulságai. Ezzel együtt azt gondolom, elvitathatatlan tény, hogy a köztársasági elnöknél közvetlenül nem a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kezdeményezte a rehabilitációt, hanem Szekeres Imre miniszter úr, aki elő, illetv e felterjesztette Kisbarnakit. Azt gondolom, hogy a miniszter neve alatt futó felterjesztésekért, javaslatokért, azok megalapozásáért tartozik személyes, illetve politikai felelősséggel. Álláspontom szerint Kisbarnaki rehabilitációs ügyének el sem lett vol na szabad jutnia a Magyar Köztársaság elnökéhez. Ezen a ponton azonban meg kívánom jegyezni és meg kell jegyezzem, hogy ha az elnök úr és munkatársai kellő gondossággal járnak el, akkor a történelmi előzmények és a morális szempontok figyelembevételével te hettek volna lépéseket a megvalósult fiaskó elkerüléséért. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezek után: ön szerint minden rendben vane a Honvédelmi Minisztérium rehabilitációs bizottsága működése körül? Ön szerint az elmúlt években kellő körültekintéssel láttae el a bizottság a feladatát? Ki állítja föl, ki jogosult megnevezni, megbízni, illetve kinevezni a rehabilitációs bizottság tagjait? Mely jogszabályok és mennyiben kötik a mindenkori minisztert a rehabilitációs eljárások esetén? Vá rom a tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Iváncsik Imre államtitkár úr válaszol. IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nekem az a megít élésem, hogy a rehabilitációs folyamat, amely a ’90es évek eleje óta zajlik, mindenben az érvényes törvények, jogszabályok, utasítások szerint zajlott az elmúlt években. (16.20) Az 1993. évi CX. törvény, a honvédelmi törvény - ami érvényben volt egészen a ddig, amíg a legutóbbi törvény fel nem váltotta - szabályozta ezt az eljárást, és ennek megfelelően a 41/1999. honvédelmi miniszteri utasítás jelölte ki a bizottság tagjait. Tíz főből áll a rehabilitációs bizottság: öt fő a tárcát képviseli benne - három f őosztály képviselője, a múzeum képviselője és a vezérkar képviselője foglal benne helyet , és öt társadalmi szervezet, a Pofosz, a TIB, a Honvéd
