Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 24 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
2572 Azonban mégis érdekes, hogy az alapvetően a költségvetésben sz ereplő számokhoz képest is további növekedést próbálunk elérni. De nézzük meg, a költségvetés alapja az volt, hogy bár nehéz gazdasági helyzetben van bizonyos szempontból az államháztartás, mégis prioritásként kezeli a jövő évi költségvetés a gyermekes csa ládok vagy éppen a nyugdíjasok helyzetét. Persze jobb lenne, ha nem csak az infláció mértékével növekednének a családi pótlékok - de hát volt már olyan, amikor egy fillérrel sem növekedtek , vagy jobb lenne, ha többet tudnánk költeni gyesre egyegy család , egyegy igénybevevő esetében, de mégiscsak azt látjuk, hogy jelentős mértékben növekszik az erre szánt összeg is a következő évi költségvetésben. Itt egy pillanatra hadd tegyek egy kitérőt. Azt gondolom, ez nem pártpolitikai célzatú kitérő lesz, és talán ebben ötpárti egyetértés van. Nemcsak azért növekszik a következő évre tervezett gyesnek az összege a költségvetésben, merthogy az infláció mértékével vagy inkább a nyugdíjemelés mértékével növekszik az egyegy gyeskifizetésre jutó összeg, hanem még egy o k miatt is, és ez az, ami igazán örömteli, oly sok vihar közepette. Ez pedig az, hogy 2004 óta egyre több és több gyermek születik Magyarországon, mint az azt megelőző húsz év tendenciája erre utalt volna. Tehát van azért némi pozitív irány is ebben az ors zágban, azért az élet élni akar, és ennek következtében nekünk is nőnek a kiadásaink, hála a Jóistennek. Ezt a kitérőt bocsássák meg nekem, képviselőtársaim. A másik, amire szeretnék kitérni, az az, hogy hogyan lehet a következő évi költségvetésben az eset leges módosító indítványok során együttműködni. Nehéz az együttműködés akkor, hogy ha mondjuk, vannak olyan, költségvetési tételeket módosító indítványok, amelyek az adott tételnek csak a 85 százalékát költik el, de még talán lehetne is. Viszont ami sokkal nehezebb, az az, amikor már 853 százalékát költjük el az adott költségvetési tételnek, és egyébként meg hasznos célról vonjuk el a pénzt. Persze ha ez több módosító indítvány eredményeképpen történik, akkor így könnyen előfordulhat. De nézzünk egy olyan m ódosító indítványt, a 162. sorszám alattit, amelyiknél a módosító indítvány tevője egymaga több pénzt költ el, mint egyébként az adott soron levő összeg; annak csak 120 százalékát akarja elkölteni. Azt gondolom, hogy ezek a módosító indítványaik, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, talán nem kellően komolyan végiggondoltak. Vannak azonban közös célokat megjelenítő, optimizmusra okot adó módosító indítványok. Ilyen az, amiről már Szabó Lajos képviselőtársam is beszélt, hogy például az ÁNTSZ vagy a Vöröskere szt esetében mi magunk is úgy gondoljuk, hogy növelni kellene a következő időszakban az erre szánt költségvetési kiadásokat. Vagy a kistérségi társulásban működő tagiskolákra szánt összegeket is Tóth Tiborné képviselőtársam és többen is módosítják, hogy er re jelentősebb összeg fordítódjék, és ezzel is valamelyest az esélyegyenlőség irányába mozduljon el a következő időszakban az ország. De a művészeti oktatás területén is, ami a gyerekeket érinti, egy jelentős fejlesztésre tesz javaslatot vagy legalábbis a szinten tartás emelt formájára kormánypárti és ellenzéki képviselők indítványa is. Még egy: a tankönyvtámogatások esetében nem biztos, hogy a tökéletes megoldást tudjuk megtalálni, de képviselőtársaim között is vannak jó páran, akik tagjai például a parlam enti nagycsaládos egyesületnek. Szóval az azért egy kicsikét szerintem arcpirító, amikor el kell mennünk - nekem még nem annyi idősek a gyerekeim, de majd ha esetleg úgy adódik - az ingyentankönyvért, mert három vagy annál több gyerekünk van, és egyébként nekünk ezért ingyen járna a tankönyv. Olyan kényelmetlen lenne odaállni a többiek közé, és azt mondani, hogy persze, nekem jólesik, hogy ingyen van a tankönyv, mert három vagy több gyermekem van. Szóval valószínűleg ezt is át kellene alakítani, igazságosab bá kellene tenni ezt a rendszert is, és valószínűleg ha jövedelemhez vagy az egy főre eső jövedelemhez kötjük, akkor talán igazságosabban tudjuk ezt is kialakítani. Ami viszont még a gyermekekkel és a családokkal összefüggésben van, az az a kicsikét talán provokatív megjegyzés, amit a szociális bizottság ülésén a Nagycsaládosok Országos Egyesületének jelen lévő képviselője mondott, hogy mik azok a pénzek, amelyekre - például a rendszeres gyermeknevelési támogatás összegére, az évente kétszer 5000 forintra - azt mondja valaki, hogy az nem pénz. Hát én azt gondolom, hogy 5000 forint is sok pénz, meg kétszer 5000 forint is sok pénz.
