Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
254 működik. Általában egyegy költségvetési tétel alakításának kihatása, következménye van a következő évek számainak alakulására. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert mindaz, amit a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának az alakulásával kapcsolatban, illetve az Egészségbiztosítási Alap hiányának alakulásával kapcsolatban mondani tudok és mondani akarok, ebből a gondolatmenetből vezethető le. Mind a két alapra jellemző, amit általában a zárszámadás megjegyzéseként az ÁSZ is leszögezett, és ismételten hallottuk ma is, hogy a bevételek rendszeresen egy kicsit alul vannak tervezve, a kiadások pedig túl vannak méretezve. Ez a tervezés idején egy sz okásos... (Babák Mihály: Fordítva!) - bocsánat, fordítva, igen, a bevételek egy kicsit felül vannak tervezve, a kiadások egy kicsit alul vannak tervezve, ez a tervezés idején egy szokásos technika, hogy az egyensúly könnyebben kialakítható legyen. Igaz ez mind a két társadalombiztosítási alapra, a nyugdíjalapra éppúgy, mint az egészségbiztosításra. Ami a nyugdíjalapot illeti, ha - még egyszer hangsúlyozom - nem csak a 2005ös év adatát nézzük, ahol már többen említették, hogy 93 milliárdos hiányt tapasztalu nk, és ez egy ijesztő nagyságrend, még akkor is, hogyha az egész alap költségvetése most már nagyon közel van a 2000 milliárdhoz, egészen pontosan 1888 milliárd az, amit a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási főösszegeként megtalálhatunk; ha nemcsak a 2005ös évet nézzük, hanem az előző éveket is, akkor érthetjük meg, hogy hogyan jutottunk el ehhez a 93 milliárdos hiányhoz, hogy milyen előzmények mentén alakult ez. Azt látjuk, hogy a 2001es évben még pozitív volt az egyenleg, még nem volt a Nyugdíjbiztosítási Alapban hiány. 2002ben még csak 14 milliárdos hiány mutatkozott, 2003ban ugrott ez már 39 milliárdra, majd következett még egy ugrás, 2004ben 80 milliárd lett. Ha a 80 milliárdhoz hasonlítjuk, akkor ez a hiánynövekedés legalábbis egy lassuló mértéket m utat 2005ben. Egészen biztos, hogy a hiány számainak az alakulásában azok az intézkedések, amelyeket az előző kormány, a Medgyessykormány a ciklus elején bevezetett, hogy volt egy egyszeri 19 ezer forintos pluszkiegészítés a nyugdíjasoknak, hogy bevezett ük a 13. havi nyugdíj ütemezett bevezetését, szerepet játszottak, nyilvánvalóan a volumene, ennek a kihatása, a nagyságrendje viszonylag kicsi, az igazán nagy mínuszok az öregségi nyugdíjra jogosultak ellátásának az emelkedésében mutatkoznak meg. Az előző évre, mint ahogy a korábbiakra is, az jellemző, hogy a törvényben előírt nyugdíjemelési mértéket betartotta a kormány, 2005ben ez azt jelentette, hogy januárban 6,3 százalékkal, és aztán novemberben még egy kiegészítő 1 százalékkal emelkedett az ellátások összege. De ha elkezdjük egy kicsit boncolni ezt a 93 milliárdot, akkor azt látjuk, hogy ebből 31 milliárd, közel 32 az elmaradt bevétel oldalán jelentkezik, és 62 milliárd, tehát, mondjuk, a kétharmad része jelentkezik többletkiadásként, többletemeléskén t. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendszeresen találkozom olyan cikkekkel, írásokkal ez idő tájt, amelyek azzal riogatnak, hogy ha ez a tendencia így folytatódik, akkor bedől a nyugdíjalap, hogy a kormány rákényszerül arra, hogy szigorításokat eszközöljön. Val ó igaz, hogy a konvergenciaprogram részeként is, máris lehet tudni arról, hogy ezek a szigorítások milyen irányba mutatnak. (14.30) Itt szeretném megjegyezni, hogy az indokolt mértékű szigorítással egyetértek. Ezeknek a számoknak az alakulásában, azt gondo lom, jelentős szerepe van annak a körülménynek, amit újra kell gondolnunk, és újra kell mérlegelnünk, hogy hogyan is szabályozzuk az előrehozott nyugdíj megállapítását. Hosszú idő óta, amióta a korhatáremelés elindult, azóta 2005ben fordult elő először, h ogy növekedett a nyugdíjasok létszáma. Ma ebből az alapból 2 millió 345 ezer ember kap ellátást, merthogy máshonnan is lehet költségvetési finanszírozással is nyugdíjszerű ellátásokhoz jutni, azért szoktunk bruttó 3 millió nyugdíjasról beszélni.
