Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2507 valahogy abba kéne hagyni, hiszen ennek a csomagnak is vannak olyan rész ei, amiket jó szívvel lehetne támogatni, de az egészet meg nem, mert egy csomó olyan van benne, ami számunkra elfogadhatatlan. A tisztelt kormányoldal megfosztja az ellenzéket attól, hogy szavazatával tanúsítsa egyetértését a ritkaságszámba menő, de egyébk ént támogatható javaslatokkal kapcsolatban. A törvényjavaslat foglalkozik azoknak az adótörvényeknek a kiigazításával is, amelyeket vagy az EU, vagy az Alkotmánybíróság, vagy éppen az Audi nem tartott elfogadhatónak. Sajátos, hogy az új Gyurcsánykormány á ltal hozott adó- és járulékintézkedések bevezetése legalább kilenc eltérő pontban történik 2006 nyarától 2007 áprilisáig. Ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja, és ezt értem a minisztériumra is és az előkészítőkre is. Az adó- és járuléktörvénymódos ításoknál kifogásoljuk, hogy azok évközi változásokat is tartalmaznak, sőt vannak visszamenőleges hatályúak is, ami végképp elfogadhatatlan, mert lehetetlenné teszi a cégek megalapozott üzleti tervének kidolgozását és annak betartását, hogy e szerint dolgo zzanak. Nézzük tételesen a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosításának a kérdéseit! A törvényjavaslat a lakosság terhét leginkább az őstermelők társadalombiztosításának kötelezővé tételével, illetve az illetéktörvény módosításával növeli. Nem lehet t udni, hogy ezek bevezetése az adott törvényjavaslatnak megfelelően történike, hogy milyen terhet jelent az őstermelők, illetve a vállalkozások számára, és ebből következően milyen bevételnövekedést fog okozni a tbnél, illetve a költségvetésnél, mert egye tlenegy hatástanulmány sem készült. Itt csak becslésekre szorítkozhatunk. A törvényjavaslat 68. §a kiegészíti a társadalombiztosításról szóló 5. § (1) bekezdését egy i) ponttal, meghatá rozva ebben azt, hogy milyen esetekben kötelezi az őstermelőt a különböző kategóriákban megállapított biztosítási díj megfizetésére, illetve kik mentesülhetnek ez alól. Ez a módosítás valójában a nyári Gyurcsánycsomagból lett levezetve azáltal, hogy ott a z ellátásra jogosultak körébe bekerültek a mezőgazdasági őstermelők. Hogy ez milyen okból alakult így, azt a T/2031. számú törvényjavaslat 130. és 131. §ából lehet levezetni, amit júliusban fogadtunk el. Támogatjuk a biztosítottak körének kiterjesztését. A mezőgazdasági termelést folytató magánszemélyek az uniós gyakorlat szerint a társadalombiztosítási rendszer tagjai, hazai szabályaink szerint azonban a mezőgazdasági őstermelők Karsai képviselő úr állításával szemben jelenleg nem biztosítottak, így félő, hogy időskorukban a saját jogú ellátás helyett a szociális ellátórendszerre szorulnak. A saját jogú ellátások megszerzése érdekében ezért indokolt a mezőgazdasági őstermelők bevonása a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe. A korábbi időszakban a mező gazdasági őstermelők önkéntes alapon köthettek szerződést ellátásukra, ez a lehetőség azonban 2006ban megszűnt. Ennek pótlására kerültek be a biztosítási körbe, amivel együtt kötelezővé vált számukra a járulék fizetése. Mint mondtam, mi alapvetően nem ell enezzük az ilyen kiterjesztést, azt azonban kifogásoljuk, hogy senki nem vizsgálja, hogy az őstermelők különböző csoportjainak helyzetét hogyan érinti ez az intézkedés, senki sem mutatta be, hogy miért pont ilyen arányú biztosít ási díjat kell fizetniük, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy végül is ez hány emberre vonatkozik, és milyen várható bevételt jelent. Ma körülbelül 1,3 millió magyar állampolgár tartozik - családtagjaikat is beleértve - az őstermelői körbe. Ezek közül cs ak 750 ezren rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, a többiek önellátó gazdálkodást folytatnak, és közülük körülbelül 300 ezer minősíthető aktív piacra járónak. Nekik van olyan bevételük, amely alapot adhat a járadékfizetésre, ez a kör azonban nem feltétle nül esik a törvény hatálya alá, ugyanis harmaduk már túljutott a nyugdíjkorhatáron, illetve özvegyi nyugdíjas, esetleg kiskorú, akikre a díjfizetési kötelezettség nem terjed ki. Ez a törvény valószínűleg mozgásokat fog elindítani az őstermelőkön belül, az őstermelői igazolvány a nem fizető kör felé fog eltolódni, aminek nemkívánatos következményei lehetnek. A második dolog, amiről szólni kell, az új illetéktörvény. A 43. § kedvező változásként mutatja be, hogy ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletek ben részt vevő gazdasági társaságok egyike
