Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
2508 a másik százszázalékos tulajdonában áll vagy a gazdasági társaságok egyazon személy százszázalékos tulajdonában állnak, akkor “csak” 21 százalékos ajándékozási illetéket kell fizetni január 1jétől a jelenlegi 40 százalék helyett. Amennyiben az ingyenes eszközátadás - más szóval: ajándékozás - idegen cégek között jön létre, az illeték a korábbiaknak megfelelően 40 százalék marad. Ennek az illetéktörvénynek van egy másik értelmezése is, a vállalkozások számára egy m ég félelmetesebb következménye, nevezetesen, hogy mivel az illetékhivatalok az APEHhoz kerültek, viszonylag egyszerű lesz vagy lenne a korábbi öt év ajándékozási eszközátruházásait felderíteni, és az elmaradt 40 százalékos illetéket behajtani. A következm ényeket tessék átgondolni! Az MDF részéről egyrészt azt javasoljuk, hogy a korábbi évek ajándékozási illetéke vonatkozásában a törvény adjon amnesztiát, másrészt javasoljuk, hogy az életbe léptetni kívánt ajándékozási illeték 15, illetve 30 százalékra csök kenjen. Ez nem túl megalapozott javaslat, de ugyanennyire nem megalapozott a kormány 20, illetve 40 százalékos javaslata sem, mert miért pont annyi. (Dr. Veres János: Ma ennyi a mértéke.) És a 20 százalék hogy jött ki? (Dr. Veres János: Benne van a törvény ben.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Miniszter úr majd kétperces hozzászólásban reagáljon! HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: A házipénztáradóról most nem kívánok szót ejteni, mert az tényleg nevetséges, hogy a törvényben ezt benne hagyták, amikor az Alkotmánybíróság ezt a dolgot már elintézte. (23.30) Ha még van időm, a lex Audiról; ez különben nem rossz dolog, tehát nincs ellenünkre. A baj ott van, hogy a hazai kis- és középvállalkozók ilyen lehetőséggel nem bírnak. Egy dolgot azért engedjen meg, miniszter úr, hogy megjegyezzek: nemzetközi nagybefektetők szerint ma Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a K+F tevékenység számára, ami nem baj. Ez a mostani dolog ezt még tovább erősíti. Mondom, nem b aj, de az nagyon jó lenne, ha a hazai kis- és középvállalkozók, akik ebből abszolút képtelenek részesedni, hiszen ez nem nekik szól, legalább olyan módon tudnák az érdekeiket érvényesíteni, mint a multik. A regisztrációs adóba az Európai Unió verte bele a kormány orrát (Derültség.), úgyhogy ezt módosítani kell, mert egyébként baj lesz. Ezt természetesen támogatni kell. Szokásos piaci ár; fontos szabályozás az anyacégek és a leányvállalataik közötti reálforgalomban a szokásos piaci ár alkalmazásának köteleze ttségét írja elő, definiálja a szokásos piaci árat és az ezzel kapcsolatos adóhatósági teendőket. Az MDF támogatja ezt az eljárást. A rendbetétel: a törvényjavaslat több olyan paragrafust tartalmaz, amelyet az EUval való jogharmonizáció ír elő, amelyeket a korábbi Gyurcsánytörvények pontosítása érdekében kellett meghozni. Ezek közé tartozik például a 11. §, amely a beruházások kezdő időpontjának meghatározását írja át a fejlesztési adókedvezmények igénybevétele esetében. No, tehát van, amit ebből lehetne támogatni, a nagyobb részét nem. Jobb lett volna ezt külön az Országgyűlés elé terjeszteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Két percre szót kér Kékesi Tibor képviselő úr, MSZP. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Erősen aggódtam, hogy illetlenül Varga képviselő úr távollétében kell reagáljak az általa mondottakra, annak viszont örülök, hogy a kétségbeesett erőfe szítéseim arra
