Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2501 Egy kifejezetten a kis, adott e setben mikrovállalkozásokat segítő, adócsökkentő, adókedvezmény érvényesítésére lehetőséget adó megoldás az, hogy mivel általánossá válik az elektronikus adóbevallás, ezért a 4 millió forint alatti vállalkozások - és majd ez az egyszerűsített vállalkozói a dónál visszaköszönő tétel - a könyvelési költségeik 15 százalékát leírhatják az adójukból, és amennyiben legfeljebb 25 millió forint árbevétellel rendelkező könyvelőcégek vagy ha saját maga könyvel, akkor az igénybe vett internetszolgáltatás és a számítást echnikai beruházások 10 százalékát 2007ben - 10 százalék arányában, mint említettem - levonhatja. Az egyszerűsített vállalkozói adói körben ahogy említettem, ez szintén jelentkezik, és itt a saját könyveléssel vagy alvállalkozóval történő könyvelés esetén ennek a díjnak a 60 százaléka, a számítástechnikai berendezések beszerzése esetén azok 20 százaléka és az internetszolgáltatások 40 százaléka válik levonhatóvá szintén az említett 4 millió alatti vállalkozások esetében, illetve a 25 millió forint alatti, számviteli szolgáltatást nyújtó cégek esetében. Az adó áfakörét változtatja néhány, szintén kedvező forma. A faktorálással egybekötött engedményezés eddig azt eredményezte, hogy adómentes és adóköteles költségek, árbevételek is keletkeztek a cégnél, és enn ek megfelelően arányosítani kellett az áfavisszaigénylésnél. Ez a mostani változtatás azt célozza, hogy az áfakörön kívül kerülne ez az engedményezés, és ilyen módon nincs veszteség az áfavisszaigénylési ágon az engedményezőnél. A lakásszövetkezetek közö s használatú helyiségei eddig másképp viselkedtek. Most tárgyi adómentes körbe kerülnek, és ilyen módon szintén kedvezőbben tudják hasznosítani, használni a lakásszövetkezet tagjai ezeket a helyiségeket. Az uniós szabályok miatt a számla egyszerűsödik. Két tétel, a fizetési határidő és a fizetés módja már nem kötelező része a számlának, ezért nyilván egyszerűsödik a számlák kitöltése. A fogyasztói árkiegészítések tekintetében a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes jegyek és bérletek elszámolhatóvá vá lnak, ilyen módon bővül a kedvezményezettek köre az árkiegészítések tekintetében. A regisztrációs adó olyan témakör volt, amit nagy figyelemmel kísértünk, hiszen európai uniós döntés is született a 2006. év előtt használatos regisztrációsadótáblával kapcs olatban. Ennek a tapasztalatait azonban a jövőben érvényesíteni kívánjuk, ezért egy új avultatás kerül bevezetésre. Döntően degresszív módon az első évben; az első év végére 20 százalékos mértékkel avultatják így a személygépjárműveket, majd a 20 éves futa midő végén 90 százalékot ér el az avultatási mérték. A helyi adók tekintetében az idegenforgalmi adó alól mentesülnek azok a magánszemélyek, akik egészségügyi állapotuk helyreállítása érdekében fekvőbetegként tartózkodnak az adott településen. Három, illet ve két olyan kérdéskörre egy reflexió erejéig visszatérnék olyan témára, ami már elhangzott, amiben úgy tűnt, hogy kényes kérdéssel kell szembesülnünk. Az egyik az illetékkérdés. Itt az ajándékozási illeték bizonyos körben történő csökkentését indítványozz a a törvénytervezet, ugyanakkor azt már tisztáztam szintén az előző hozzászólásban, hogy a filmipar - mivel a rájuk vonatkozó jogszabály eleve illetékmentessé teszi a tevékenységüket - nem kell hogy aggódjon emiatt. Akik korábban esetleg olyan ajándékozást , ingyenes átadást végeztek a cégek között, ami azért mégis ennek a hatálya alá esik, azoknak megnyugtatásul talán annyit lehetne üzenni, hogy ahogy az ajándékozáskori feltételek nem állnak fenn adott esetben, úgy az ajándék visszakérhető, és megtalálhatjá k azt az illeték szempontjából mentes vagy sokkal csekélyebb illetékkel ellátott, de a gazdasági törvényhez, a gazdasági szférához jobban illeszkedő megoldását a vagyon átadásának, amivel elhárul a fejük fölül ez a kvázi fenyegetettség. A másik tétel volt a K+F költség. Itt a versenysemleges szabályozásnál hallottunk olyan kritikát, hogy ezt a kis- és középvállalkozások nem tudják igénybe venni, ami önmagában igaz, azonban figyelembe kell venni, hogy a kis- és középvállalkozások jelentős mértékben tudnak ré szesülni abból a beruházási folyamatból vagy annak a beruházásnak az eredményéből, ami a kutatásfejlesztés