Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2446 Érdekegyeztető Tanács 18 éves spontán szerve ződésének, korszakának a lezárulását eredményezi, és úgy gondoljuk, hogy ezek a jogi keretek, amelyekben intézményesül az új szervezeti forma, biztonságot fog adni a tekintetben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács munkája a mindenkori kormányok által f igyelembe legyen véve, és mindenkor ki legyen kényszerítve egy olyan folyamatos párbeszéd, amely nyilván a gazdasági helyzettől függetlenül is, de úgy gondoljuk, hogy a hosszú távú gazdasági felemelkedést fogja szolgálni. Ez a törvényjavaslat azokat a műkö dési szabályokat foglalja írásba, amelyek minden bizonnyal az elmúlt 18 év gyakorlatából adódóan és a szociális partnerek és a kormány együttműködése keretében kristályosodtak ki. Így a törvényben rögzítésre kerülnek azok a hatáskörök és munkaügyi kérdéscs oportok is, amelyek véleményünk szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács súlyát is megadják, így az egyetértési, a véleményezési és tájékozódási jogra gondolok, a minimálbér, a munkaügyi ellenőrzés, a munkaügyi jogszabályok, a munkavédelem és a munkavégzé shez kapcsolódó pénzbeli ellátások témakörénél. Az Országos Érdekegyeztető Tanács működésének alapelve a konszenzus a tanács tagjai és az egyes oldalakat alkotó résztvevők között. Az oldalakat alkotó szervezetek esetleges nagy száma miatt a résztvevőkkel s zembeni elvárás az előzetesen egyeztetett közös álláspont kialakítása, hisz az azonos oldalhoz tartozó szervezeteket együttműködésre készteti, hisz az azonos oldalhoz tartozó szervezeteket közösen illeti meg egy szavazati jog. Megítélésünk szerint ez minde nképpen a hatékonyság növelésével fog együtt járni, és a szereplők folyamatos kapcsolattartását fogja ösztönözni ugyanúgy, mint ahogy a rotációs elven működő, majd soros elnökség is. Nagy kérdés azonban számunkra, hogy ezt a harmonikusnak tűnő munkakapcsol atot kik fogják gyakorolni. Azt hiszem, aligha kell szakértőnek lenni, aki ezt a törvénytervezetet elolvasta, hogy a 4. §tól kezdődően annak a taglalásáról szól a törvénytervezet, hogy mely szervezetek vehetnek részt ebben az érdekegyeztetésben, és milyen objektív feltételeknek kell megfelelni, hogy ezt a tagságot elérhessék. (18.40) A jelentkező szervezetek reprezentativitásának megállapítására létrehoznak majd egy országos részvételt megállapító bizottságot, amelynek majd fél éve lesz - úgymond - akkredi tálni ezeket a szervezeteket, és ezt ötévenként meg fogja ismételni. Meg fogja állapítani azt, hogy a szervezet rendelkezike valós tagsággal, szakértői háttérrel, költségvetéssel, és gondolom, majd még egyéb paramétereket fog mérlegelni. A laikus olvasóna k sajnos az a kényszerképzete támad, ahogy elolvassa ezeket a minősítési paramétereket, hogy aki ebben a témában járatos, már előre meg tudja mondani azt, hogy kik lesznek a tanács tagjai, és azt is meg fogja tudni mondani, hogy a tanács jelenlegi tagjai k özül melyek lesznek azok a szervezetek, amelyek sajnos ezen a megmérettetésen el fognak vérezni. Úgy gondolom, hogy ne legyen ilyen kényszerképzete senkinek, ezeket a paramétereket fel kellene lazítani, és sokkal több szervezetnek kellene biztosítani lehet őséget, hogy alkalomadtán egy folyamatos fejlődés keretében akár elérjék azt a kritikus tömeget, amelyben ennek a tanácsnak a tagjai legyenek. Példaként hadd említsek egy dolgot. Mindig a legnagyobb probléma a reprezentativitás kérdése, és ezzel nem akarom egyetlenegy szervezet legitimációját sem kétségbe vonni, de egy gyakorlati dolgot szeretnék megkérdezni. Nincs definiálva az, hogy mit tekintenek majd valós tagságnak egy szervezeten belül. Azt, aki évenként rendszeresen, nyomon követhetően befizeti a tag díjat, és elfogadja egy szervezet alapszabályát, eleget tesz kötelezettségének, vagy azt tekintik majd egy szervezet tagjának, akit a szervezet maga lejelent? Úgy gondolom, hogy ezeket a ki nem mondott vagy mindenkiben megfogalmazható kérdéseket meg lehetn e még konkretizálni és definiálni, akár az előterjesztőnek is, és úgy gondolom, hogy ezzel elkerülhető lenne az, hogy egyébként ezt a törvénytervezetet, amelyet úgy gondolom, hogy akár
