Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2430 olyan helyzetet teremteni, hogy lebénuljon egy vagy másfél évig, mert minden átszervezés körülbelül eddig tart. Köszönöm a figyelmüket, és javaslom, hogy fontolju k meg ezt a törvényt. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatás elősegítéséről van előttünk e gy törvényjavaslat. Felvetődik a kérdés - hiszen felvetette már több képviselőtársam , hogy szükségese ez, támogathatóe ez így, érdemese támogatni. A válaszok így is meg úgy is elhangzottak, és örülök annak, hogy az igenlő és a nemleges válaszok nem mi ndig a pártintézmények vonalán hangzottak el, hanem önálló gondolatok vagy kritikák is előkerültek. Amiért nekem kétségem van a támogathatóságot illetőleg, az az, tisztelt Országgyűlés, hogy az a törvény, ami ebből megszületne, nem lépés a piacgazdaság irá nyába. Ennek a gazdasági szférának az újabb intézményesítésével foglalkozunk. (17.20) Megszűnik, 40nél kevesebb vagy több lesz, ezt is többféleképpen lehet értelmezni. Azonban az az alapvető kritérium, amit javasolok, tisztelt Országgyűlés, hogy ezek után , ha ebből törvény lesz, akkor kevesebb lesze az adminisztráció, a bürokrácia, vagy több. Persze, ezt az előbb sokkal egyszerűbben úgy mondtam, hogy a piacgazdaság felé haladunke, vagy pedig onnan el. A piacgazdaság megold dolgokat - keresletkínálat , ez áll a termelőeszközökre éppúgy, mint a termékekre, a kenyérre vagy más fogyasztási cikkre, áll a termelőeszközökre, a munkára, a földre, a tőkére s a többi. Itt a munkáról lévén szó, hogy is rendezzük ezt? Mi lesz az eredménye annak, ha ebből tényleg tö rvény lesz? Az lesz, tisztelt Országgyűlés, hogy előírja a törvényhozó a gazdasági élet több szereplőjének, hogy hogyan kell viselkedni. Na, ez aztán szép dolog! Amikor azt hallottuk a legelején ennek a törvényismertetésnek az államtitkár úrtól és a bizott sági jelentésekből, hogy ennek nincs költségvetési vonzata - hohohó, Mikulásidő van! Nincs költségvetési vonzata talán az Államkincstárat illetően, de ahogy hallottam, később ott is van. De a jelentés költségvetési vonzata a gazdaságban van, a piaci szfér ában, tehát az egész nemzetgazdaságban. De van ám! Ugyanis itt meg ott előírja, hogy mit kell tenni, hogy mennyi lesz az információhoz jutás költsége, hogyan is lesz az a 60 vagy 50 százalék. Ezek értékek, amiket valaki kifizet, és valaki megkap. Ahhoz, ho gy valaki megkapja, valakinek ki kell fizetni. Tehát igenis van újraelosztási következménye, konzekvenciája ennek a törvénynek. És mindaddig, amíg nem tudjuk, hogy az mennyi, addig jobb nem sötétbe ugrani. Mert ez olyan, hogy igen, igen, talán arra van ész ak vagy arra, de nem biztos, mert sötét van, most nem is tudjuk, de azért jó valamerre menni. Majdnem így érzem magam, amikor ezt a törvényjavaslatot olvasom, és azt próbálom kisilabizálni, hogy mi lesz ennek az újraelosztási hatása. Nem tudja, én nem tudo m. Attól tartok, a törvényalkotó vagy a törvényt javasoló kormány sem tudja, mert ha tudná, megosztotta volna velünk ezt az információt. El is dicsekedett volna vele, hogy milyen jól kiszámolták. Hát ez nem történt meg, tisztelt Országgyűlés! Ismétlem, azz al a metaforával fejezem be, hogy körülbelül úgy nézünk ki most, tisztelt Országgyűlés, mert hiszen jön a Mikulás december elején, Mikulást játszunk, és azt hisszük, hogy majd mindenki jól jár vele, mert Mikuláskor illik mindenkinek jól járni. De nem úgy v an, ez mégsem olyan. Köszönöm a meghallgatást. ( Taps az ellenzéki padsorokban.)
