Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2431 ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem. Akkor megkérdezem, hogy Csizmár Gábor államtitkár úr most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is csak röviden szeretnék reagálni néhány dologra, ami a vitában elhangzott. Ami a régiós munkaszervezetet illeti, a Fidesz eddig sem akart egyetérteni a régiós logikával, nem csodálom, hogy most a fideszes politikusok hozzászólása azt mutatta, hogy a régiós szerveződéssel nem értenek egyet. A jövőt tekintve mi szükségét érezzük az állami foglalkoztatási szolgálat régiós átszervezésének, tekintettel arra, hogy a következő, 2013ig terjedő időszakban a fejlesztési források jelentős részben régiókhoz érkeznek. Ha ezzel nem stimmel az állami foglalkoztatási szolgálat szervezete, akkor nagyon nehéz lesz harmonikusan és eredmé nyesen felhasználni, foglalkoztatást bővítő módon felhasználni ezeket a forrásokat. Úgyhogy, ha magyarázatot kérnek még képviselőtársaim arra, hogy mi volt az oka ennek az átszervezésnek, akkor ez az egyik oka. Van racionalizálási oka is, nyilvánvalóan kev esebbe kerül az, ha valamit hét helyen csinálnak, mintha húsz helyen csinálják, tehát a párhuzamos tevékenységeket ki lehet szűrni. Ez az átszervezés teszi lehetővé azt, hogy adminisztrációban is tehermentesíteni lehessen a kirendeltségeket, hogy az ügyfel ekkel foglalkozzanak elsősorban. Ami a hatásköröket illeti, itt valóban ahhoz alkalmazkodunk, hogy egyfelől foglalkoztatási és szociális támogató és ellátórendszert szeretnénk integrálni. Ékes József is célzott rá, ő a támogatási formákat említette, de azt gondolom, ennél tágabb a kör. Tehát támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer integrációjáról van szó. Ez az egész kormányzati ciklus alatt megvalósuló program. Ez az átszervezés lehetőséget teremt arra, hogy ez a fajta, mi úgy mondjuk, egyablakos ügyintézés megvalósulhasson. A szociális problémák és a foglalkoztatási problémák nagyon sokszor együtt jelentkeznek, és azt gondoljuk, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ne az ügyfél keresse, hogy hol oldják meg az ő problémáját, hanem akár önko rmányzatnál, akár az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségénél megjelenik, ott minden szolgáltatást megkaphasson, szakszerű szolgáltatást. Ehhez teremtünk feltételt, így minden kistérségben jelen lesz a szolgálat, át is neveződik, nem tartjuk titok ban, állami foglalkoztatási és szociális intézményrendszert szervezünk, a foglalkoztatási hivatal is foglalkoztatási és szociális hivatal lesz. Számos olyan szolgáltatást integrálunk ide, ami a szociális területen különböző helyeken létezett, akár az ifjús ági szolgáltatások terén, akár pedig a sajnos hosszú évekig, évtizedekig háttérben maradt foglalkoztatási rehabilitáció ügyét, amit kiemelt jelentőségű feladatnak tartunk a következő esztendőkben, külön létszámbővítéssel és szervezeti átalakítással ide int egráljuk majd. Ennek törvénymódosítási javaslataival fognak a képviselő hölgyek és urak találkozni. Ebből tehát az is következik, hogy szó sincs centralizációról, hanem éppen arról van szó, hogy a problémamegoldási lehetőségek a legközelebb kerüljenek az e mberekhez, a kistérségben legyen jelen a szolgálat, a régióban a fejlesztési programokhoz alkalmazkodó eszközrendszer legyen, és lényegében mindenütt a kirendeltségeken az ügyfeleket szolgálják. Miért a kormány határozza meg az Állami Foglalkoztatási Szolg álat szervezetét, miért nem az Országgyűlés? Pontosan ezért, amit említettem, mert folyamatosan kell, hogy úgy mondjam, terhelni az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. Amikor a parlamentnek nyári vagy téli szünete van, akkor is meg kell tenni a lépéseket. Nem lehet, hogy hetekig, hónapokig álljon azért valami, mert a parlamentnek ülésszünete van. Másrészt pedig nem kell egy munkaszervezési kérdéssel terhelni a törvényhozást. Azt gondolom, hogy ebben az alkotmány nagyon helyesen ad olyan útmutatást, hogy a k ormánynak ebben szabad rendelkezése van. Ez egy munkaszervezési kérdés, nem több, ami
