Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2417 megkérdőjelezte a törvényjavaslat alkotmányosságát, szükségességét és lehetséges előterjesztését ebben a formájában. Világosan látszik a törvényjavaslatb ól, ha azt valaki végigolvassa, hogy mi vezérelte a kormányzatot, amikor a javaslatot benyújtotta. Egyrészt a kormányzat élt azzal az alkotmányos felelősségével, feladatával, lehetőségével, kötelezettségével - többféle fogalmat is használunk rá , hogy a s zervezetalakításra, a kormányzati szervezetalakításra vonatkozóan a saját elképzeléseit előterjessze és megvalósítsa. Másrészt, ahogyan államtitkár úr is említést tett róla, bizonyos rendelkezések a közösségi joggal való nagyobb összhang megteremtését célo zzák, és nyilvánvalóan látszik a javaslat előterjesztéséből az a szándék, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait a törvényalkotás szintjén is szeretné a tárca hasznosítani, azaz ahol szükséges, ott szeretne módosításokat végrehajtani. Amikor a jelenlegi kor mányzat megalakult a nyár folyamán, akkor az Országgyűlés az ellenzék támogatásával és hozzájárulásával módosította az alkotmányt, és ennek az alkotmánymódosításnak az eredményeképpen került éppen néhány hete elénk egy igen terjedelmes törvényjavaslat, ame ly bizony a jogász kollégáknak is komoly fejtörést okoz, hogyha végigolvassák, hiszen közel 300 törvény módosítását tartalmazza. Éppen arról szól, amely kérdéskört ön, tisztelt képviselő asszony az imént feszegetett, a kormányzati szervezetalakítás szabads ágáról. A korábbiakban, és ez egyébként minden kormányzatra igaz, teljesen mindegy, hogy most ki van kormányon, és korábban ki volt - hiszen ez lesz majd még fordítva is, biztosan , a mindenkori kormányzatnak igen komoly feladatot és problémát jelentett a z, hogy amikor bármilyen intézményi változást szeretett volna végrehajtani, az, ha egyébként nem feltétlenül kellett volna, hogy törvényalkotási körbe is kelljen tartoznia, az intézmény elnevezése miatt, amely többnyire, a legtöbb esetben... - és nemcsak a munkaügyi tárcához, hanem bármelyik más tárcához tartozó javaslatokról is van szó, az intézmény konkrét elnevezését tartalmazta a törvényjavaslat, és ez meglehetősen szűk mozgásteret eredményezett. Nos, ha az a változtatás - a törvényjavaslat tárgyalását egyébként tegnap este megkezdtük , ha ez a törvényjavaslat hatályba lép, és ez a szervezetalakításra vonatkozó lehetőség a kormányzat részéről úgy, ahogy ott megfogalmazásra került, a feladatkör körülírásával és nem az intézmények nevesítésével foglalkozi k, akkor élhet azzal az alkotmányos jogával és felelősségével a kormányzat, hogy erre a szervezetalakításra vonatkozóan a saját elképzeléseit nem feltétlenül törvényalkotási, hanem, mondjuk, kormányrendeletalkotási szinten végrehajtsa. Ez egyben növeli a felelősségét, és persze növeli részben a mozgásterét is. Az a jó, hogyha az intézményrendszerben, a mi esetünkben, mondjuk, az ön által említett megyei, illetve regionális munkaügyi központok működése tekintetében pozitív változások történnek, az érintette k számára kedvezőbbé válik az új szabályozás. Részben nyilván fontos az is, hogy az állam szempontjából egy olcsóbb és gazdaságosabb, áttekinthetőbb, világosabb szabályozás lépjen hatályba. Úgy gondolom, hogy az az előterjesztés, amely előttünk fekszik, ez eknek a kritériumoknak megfelel, és ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a javaslatot fogja tudni támogatni. Szeretnék kitérni egy kérdésre, amely nagyon sok munkanélkülit, illetve olyanokat, akik a munkanélküliség veszélyének helyzetébe kerülnek, feltétle nül érint. Államtitkár úr is kitért rá, én nagyon lényegesnek tartom, hogy ha a változások úgy lépnek hatályba, ahogy az itt a javaslatban szerepel, akkor világosabb, egyértelműbb kritériumok alapján lehet majd az álláskeresési megállapodások megkötését ny omon követni. Ez mind az érintetteknek, mind pedig azoknak, akik az állam oldaláról ezeket a megállapodásokat kötik, és felelősséggel bírnak ebben a kérdésben, számukra is világosabb és egyszerűbb helyzet keletkezik. Egyrészt a törvény szabályozni fogja po ntosabban talán, mint a korábbiakban, hogy mikor kell kötni ilyen megállapodást, mikor köthető, és mikor kell törölni ezeket a megállapodásokat. Ez azért nagyon fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy a korábbiakban az ilyen típusú megállapodások értelmezésé vel kapcsolatban bizony merültek fel problémák. Vannak itt a teremben olyanok, akik ilyen területen dolgoztak, és nálam sokkal precízebb információkkal rendelkeznek esetleg erről.
