Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter:
2343 intézmény tanárát, vezetőjét kérdezzük ma Magyarországon, akkor azt kell mondanom, hogy túlnyomó, döntő többségük ál láspontjának megfelelő a törekvésünk. Itt említem meg a szakképzésbe való be nem kerülés kérdését. Akik nem végzik el az általános iskolát, és így aztán nem keletkezik meg a formális feltételük arra, hogy bejussanak a szakképzésbe; ez is tizenszázalékos s zám egy adott évfolyamon, valóban óriási nagyságrendről beszélünk. Gondoljanak bele, ha Magyarországon igaz, ami igaz, hogy száz képzettség nélküli emberből csak huszonkettő tud elhelyezkedni, akkor meg is tudjuk jelölni, hogy mely körökben alakulnak ki - a képzettséget most az iskolaszerkezet szempontjából nézve : a nyolc általánost el nem végzettek, illetve a szakképzésből lemorzsolódók a legveszélyeztetettebbek ebben a körben, és tudjuk szociális szempontból is vagy társadalmi csoportok szempontjából is ; erről a napirend előttiek kapcsán ma szóltunk. Nos, ha ez így van, akkor itt célzott programra van szükség. Ezért indítottuk el, az idén már háromezer fővel működik, és szeretnénk egy korosztály érintetti lehetséges létszámát befedő módon teljes körűvé t enni a kompetenciaalapú felzárkóztatást, amely bevisz ezen készségek alapján - ha kell, még a formális nyolc általános végzettség nélkül is - a szakképzésbe, nyilván olyan szakmákban, ahol a kompetencia fejleszthető és rendelkezésre áll azon fiataloknál. E z a negyedik dolog, amit szerettem volna mondani. Az ötödik a területi integrált szakképző központok ügye. Tudom persze, hogy ez a szabályozás - elnézést kérek érte - részleteiben ezt most nem érinti, de összefügg a témakörünkkel, mert a fejlesztést, az eu rópai forrásokat éppen abba az irányba akarjuk vinni, hogy tiszknek leginkább azt lehessen nevezni, ha különféle szakmacsoportokba tartozó intézmények képesek összeállni és a normatíváikat is összerakni, hogy egy közös fejlesztés keretében alakítsák ki a r ugalmas piachoz alkalmazkodó képességüket; hogy egy munkaerőpiaci megrendelésnek - amely tehát nem intézményfenntartói megrendelés, hanem gazdasági és munkaerőpiaci megrendelés - utána tudjanak mozdulni, és a szakmastruktúrát, a kapacitásokat, a képzés t artalmát rugalmasan utánamozogva tudják fejleszteni. Tulajdonképpen ennek a tiszknek az új modellje szól arról, ahogy szeretnénk az egész szakképzésben alakítani a viszonyokat. Van még három dolog, amit ha megengednek, szóba hoznék, apróságnak tűnik, de sz erintem komoly információ. A felnőttképzési normatívával kapcsolatban joggal veti fel Czomba képviselő úr, hogy bizony itt látszódnak az erőforrásaink korlátai, hogy ilyen árnyaltan fogalmazzak. A másik oldalról meg azért nem tesszük ezt rossz lelkiismeret tel, mert az európai fejlesztési források között a TÁMOPban nagyon jelentős felnőttképzési források jelennek meg, tehát a sokszorosát tudjuk biztosítani nem költségvetési forrásokon keresztül a felnőttképzésben, és nyilván ott, amikor a programok részlete i látszódnak, ezt indokolt lesz megbeszélni, hogy kire terjedjen ki. (10.40) Hankó Faragó képviselő úr szemléletét szeretném erősíteni abban a kérdésben, amit egy példán keresztül említett meg, a nyelvtudás és bizonyítvány kérdésében. Való ban a kompetenciaalapú és ezeknek a kompetenciáknak az összeszámítására képes képzési rendszer kialakítása a kulcs. Hogy mikorra jutunk el oda, hogy ez felmenő rendszerben, a felnőttrészképzések belekapcsolásával is működhet Magyarországon, nyilván nagyon komoly közös törekvésünk kell legyen, hogy ez ilyenné váljon; modellkísérletek éppen az NSZIben, a Nemzeti Szakképzési Intézetben ezzel kapcsolatban zajlanak. Rendkívül fontos kérdésnek látom. Ott, ahol az egy életen át való tanulás rendszere működik a vi lágon, ezeknek a részkompetenciáknak az összeszámítása rendszerszerűvé lett téve korábban, akár csak ÉszakAmerikában, a kanadai példára hadd utaljak. Almássy Kornél és mások is felvetették az ötven év felettiek támogatásának a kérdését. Nos, megnyugtatom képviselő urakat, hogy jövő héten, ha lehet, már a jövő hét elején a parlament elé érkezik, talán plenáris formában is a Start Pluszra, Start Extrára vonatkozó javaslatunk, amelyik kifejezetten erre a körre koncentrál. A Start Plusz a gyedről, gyesről viss zatérő, speciális élethelyzetre, a másik pedig kifejezetten a hátrányhelyzetűek és ötven év felettiek helyzetbe hozására vonatkozik. Ez egy régi vállalásunk, és most szabályozási keretekben is megoldjuk. Ez is azon
