Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2331 előrelépéseket tett, és azoknak a problémáknak a megoldása érdekében, amelyeket felvázoltunk, mint a néha nem megfelelően rugalmas képzési struktúra, az országos képzési jegyzék fölülvizsgálata vagy a modulrendszerű képzési programok kialakítása, történtek előrelépések. A mostani törvény azt a kívánalmat fogalmazza meg - sajnos azonban nem megfelelő mértékben , hogy a foglalkoztatási tárcához kerüljön a szakképzés és a felnőttképzés ügye. Örülünk annak, hogy ez így van, azonban ebben a törvényben - amelynek pontosan az a célja, hogy a felnőttképzés és a szakképzés hatásköreinek a megosztását az oktatási tárca és a foglalkoztatási tárca között rendezze - e zek a kérdések sajnos nem eléggé rendezettek. Noha erre tesz kísérletet a törvény, de a Magyar Demokrata Fórum is úgy véli, lehet, hogy számos kérdésben a két tárca közötti munkamegosztásban végül egyik tárcának sem lesz a hatáskörében a szakképzésifelnőt tképzési törvény. Mi ezt nem megfelelő mértékű szabályozásnak tartjuk, és úgy véljük, világosan meg kellene határozni, hogy gyakorlatilag csak az oktatásszervezési, az alapvető oktatáspedagógiai kérdésekben kellene az oktatási tárcának beleszólást biztosít ani, és gyakorlatilag teljes egészében a foglalkoztatási tárcának kellene ezt a kérdést szabályozni. Néha az az érzésünk, hogy bár az alapokat, a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatási tárca kezeli, mégis az oktatási tárca határozza meg, hogy ezeket a forrá sokat milyen célokra kell felhasználni. Azt gondolom, hogy ez nem szerencsés, mert folyamatos inkoherenciát teremthet a két tárca között. Az előttünk fekvő törvényjavaslat négy ágazati törvényt módosít: a foglalkoztatottság elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, a szakképzésről szóló törvényt, a felnőttképzésről szóló törvényt és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. Általánosságban elmondható, hogy a törvény technikai jellegű változtatásokat próbál eszközölni, és valóban a hat áskörmegosztást próbálja a két tárca között világossá tenni, azonban számos diszharmónia vehető észre a négy törvény között, illetve a törvények közötti egyes paragrafusokban is, és sok olyan kérdés is megjelenik ebben a törvényben, amelyeket egyes rendele tek - vagy az oktatási tárca, vagy a foglalkoztatási tárca rendeletei - már rendeznek. Részletesen is belemennék azokba a problémákba és pontokba, amelyeket a Magyar Demokrata Fórum aggályosnak tart. Ellenzéki képviselőtársaim ezeket a kérdéseket részben m ár felvetették. A szakképzési törvényben a szakmai vizsgakövetelményeknél maximális időtartamról beszél a törvény, de nem beszél minimális képzési időről, és arról sem beszél, hogy milyen bemeneti követelményrendszere van a modulokba vagy az egyes szakképz ési ágakba a tanulónak. Ez a paragrafus mindenképpen pontosításra szorul. Valóban elhangzott már a bizottsági vélemények ismertetésekor a részszakképesítés kérdése, amely véleményünk szerint sem az oktatásipedagógiai kérdések tekintetében nincs rendezve, sem pedig a finanszírozási kérdések nem egyértelműek, hiszen felmerül az első szakképzés finanszírozásának a kérdése, az, hogy a részszakképzés első szakképzésnek minősüle, vagy pedig teljesen önálló finanszírozási formát lehet erre a kérdésre felhasználn i. Miniszter úr is említette a kamarák szerepének a fontosságát, és azt, hogy a kamarák részt vehetnek a vizsgáztatási folyamatban, illetve akár vizsgaelnököt is jelölhetnek. Itt valóban van egyfajta előrelépés, és örülünk annak, hogy a szakmai kamarák, az ipar szereplői bevonásra kerülnek a szakképzésbe. Azonban mi is úgy véljük, hogy az első perctől, a képzések kialakításától kezdve a munkaerőpiaci monitoringon át a kamarák szerepét még jobban ki kell hangsúlyozni. Egyébként pedig szerintem nem a vizsgáz tatás a kamarák legnagyobb problémája, hanem az, hogy adott esetben nincs közvetlen kapcsolat a kamarák és a képzési intézmények, az ipar és a képzési intézmények, valamint a minisztérium között. A 16. § szabályoz bizonyos feladatköröket, meghatározva, hog y a szakképzésnek mi a feladata. Mi ezt a pontot kiegészítenénk. A felsőoktatási törvény meghatározza, hogy az új mesterrendszerű képzésben, a mérnöktanár képzésben egy félévet gyakorlati jelleggel a szakképzésben el kell tölteniük a hallgatóknak. Ezt a f eladatátvállalást nem látjuk ebben a törvényben. Erre mindenképpen szeretnénk egy módosító indítványt benyújtani, hiszen a mérnöktanár képzés és a szakképzés
