Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
229 az egész költségvetés és zárszámadás erről szól, hogy a kormánynak fogalma sincs a költségvetés tervezéséről, képtelen követni és prognosztizálni a gazdaságban végbemenő folyama tokat, egész tevékenységét kétségbeesett kapkodás és improvizáció jellemzi. Néhány mondat a költségvetés fő számairól. A költségvetés fő számai a kormány előzetes fogadkozásai ellenére jelentős összegekkel térnek el mind az eredeti, mint a 2005. novemberi módosított előirányzatoktól. A legnagyobb eltérések a központi költségvetésnél és a tbnél vannak, én azonban itt az államháztartás egészéről beszélek. Pénzforgalmi szemléletben a bruttó bevételek a tervezett 12 054 milliárddal szemben 12 716 milliárdra, a bruttó kiadások a tervezett 13 109 milliárddal szemben 13 784 milliárdra, a hiány a tervezett azonban az ismert okokból csak 0,2 százalékkal haladta meg. A költségvetési tervekben 22 270 milliárdos GDPelőirányzat szerepelt, a teljesítés 21 208 milliárd v olt. Ez utóbbiban nyilván szerepet játszott, hogy az infláció, ami 3,6 százalékra volt tervezve, kedvezőbben alakult, legalábbis a kormány számára a tervezettnél, 45 százalék körül várható. A tervek és a tények eltérései a zárszámadás további részleteiben is tetten érhetők. A 2005. esztendőben a kormányzati újraelosztás a GDP százalékában mérve a 2004. évi 49,5 százalékról 50,7 százalékra emelkedett, ami rossz tendencia. Ebben bizonyára szerepet játszottak az EUtranszferek. A centralizáció 46,6 százalékra emelkedett a 2004. évi 43,4 százalékról, illetve ez lett az eredmény a költségvetési tervben szereplő 43,7 százalékos előirányzat helyett. Ez nagyon jelentős eltérés, és a Gyurcsánycsomag következtében a következő években feltehetően virulens növekedésne k indul. Az államadósság alakulása és annak jövőbeni tendenciája szempontjából komoly negatívum, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege mínusz 3,5 százalék. Ebben természetesen nincsenek benne a kamatok. Ma persze mindezek összes következményét a konverg enciaprogramból jól láthatjuk, hiszen a bruttó államadósság idén 68,5 százalék, a következő években pedig 72 százalékra fog emelkedni. Az elsődleges egyenleg jelentős pozitívuma nélkül azonban, és ez is látható a konvergenciaprogramból, nagyon kevés az esé ly az államadósság csökkentésére. Mindenesetre a 2005. évi kamatkiadások 918,5 milliárdot tettek ki, ami 33 milliárddal magasabb a tervezettnél. A költségvetés kamatkiadásai a GDP 4,2 százalékát tették ki, vagyis ezek a kiadások meghaladták a 2005. évi 4,1 százalékos GDPnövekményt. Ez kamatfizetésre megy el. Tulajdonképpen a GDPnövekedésből egyetlen fillér sem fordítható fejlesztésre, hiszen ezt elvitte a kamatkiadások sokasága. A 2005. évben a világgazdasági konjunktúra kedvező volt, és el kell ismerni, hogy néhány makromutató viszonylag kedvezően alakult. A GDP növekedése, mint már az előbb mondtam, 4,1 százalék volt, ami jelentős európai összehasonlításban, de a régióban az utolsók közé tartozunk. A munkatermelékenység növekedési üteme 2004hez képest k özel 33 százalékkal alacsonyabb volt, de a 4 százalékos növekedési ütem így is jónak mondható. (12.30) A külkereskedelmi áruforgalom hiánya 3,9 milliárd euróról 2,8 milliárd euróra csökkent, és ennek, valamint az eurótranszfereknek köszönhetően javult a fo lyó fizetési mérleg hiánya is, ez a GDP 7,3 százaléka. Ez a hiány azonban továbbra is rendkívül magas, a magyar gazdaságot továbbra is az ikerdeficit jellemzi. A gazdasági növekedés azonban elsősorban a nemzetközi nagyvállalatoknak és néhány hazai nagyváll alatnak köszönhető, a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások továbbra is stagnálnak, vagy helyzetük romlik. A költségvetésben a kis- és középvállalkozások érdemi támogatása nem történt meg, valójában csak a strukturális alapok és az azt kiegészítő állami forrásokat jelentettek számukra szerény előrelépési lehetőséget. Mindezek következtében a tavalyi 0,6 százalékos csökkenés után a foglalkoztatottak száma stagnált, a munkanélküliségi ráta pedig 1,1 százalékkal emelkedett, 7,2 százalékos v olt. A 2005. év folyamán a háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal növekedett az előző évi 3,6 százalékkal szemben, a közösségi fogyasztás pedig 1 százalékkal csökkent.
