Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
230 Ezek után és a 2004. évi pénzügyminisztériumi áfatrükkök következtében nem lehet csodál kozni azon, hogy az áfabevételek messze elmaradtak a tervezettől. A Magyarországot jellemző gazdasági helyzetben nem volt indokolt, hogy a tervezett 2,5 százalékos reáljövedelem és a 2,4 százalékos reálbérjövedelem helyett ezek 6,2, illetve 6,3 százalékka l emelkedtek. A reálbérek ilyen magas növekedését a többi gazdasági paraméter mellett csak a választások közeledte következtében jelentkező fokozott kormányzati könnyelműség okozta. Néhány mondat a bevételekről. A bevételek jelentős kockázatot tartalmaztak , ezt jelezte előre az Állami Számvevőszék, illetve a makrogazdasági szakértők túlnyomó része is. Sajnos, mint minden negatív várakozás, ezek is sorra bekövetkeztek. Az általános forgalmi adóból 262,2 milliárd forinttal kevesebb bevétel jelentkezett, és be vételi kiesés volt a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az ökoadó, az osztalékadó területén is, összesen 320 milliárd forintnyi nagyságrendben. A bevételkiesést néhány egyéb adó többlete, illetve a költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű elő irányzatoknál jelentkező 298 milliárd többletbevétel ellensúlyozta. A költségvetés kiadási oldalán 357 milliárdos többlet jelentkezett, amihez a lakástámogatások 17,5 milliárdos többlete és a kamattérítés növekedése járult hozzá. Összességében elmondható, amit a költségvetési vitában már elmondtunk, hogy a kormány a költségvetés meghatározó bevételi előirányzatait felül, jelentős súlyú kiadásait pedig rendre alultervezi. A hiány növekedéséhez természetesen még hozzájárul a tbalapok és az önkormányzatok kö ltségvetésének hiánya is. A 2005. évi költségvetést enyhe restrikció jellemezte, ami valójában nem valósult meg. A kormány - szokásához híven - az szjakulcsot csökkentette, mert ez a legérzékelhetőbb az állampolgárok számára, ugyanakkor 1520 adónemnél ki sebbnagyobb emeléseket hajtott végre, és néhány új adót vezetett be. Az adócsökkentés 2005ben nem volt tetten érhető, legfeljebb adóátcsoportosításról esett szó. A változások vesztesei a középrétegek voltak, a szerényebb jövedelmű rétegek helyzete érdemb en nem változott, a nagyobb jövedelmek szintén többékevésbé változatlanok maradtak. Az adórendszer 2005ben tovább bürokratizálódott, áttekinthetetlenebbé, kuszábbá vált, ennek a rendszernek a működtetése mind a költségvetés, mind az állampolgárok oldalár ól nézve rendkívül drága. Az adott gazdasági helyzetben nem a választási hangulat javítását szolgáló személyi jövedelemadócsökkentésekre, hanem a vállalkozások helyzetét megkönnyítő adó- és járulékintézkedésekre lett volna szükség. Az áfabevételek alakulá sán talán csak a kormány csodálkozott. Itt meg kell említenem, hogy a 2004. évi pénzügyminisztériumi trükkök, amelyek a pénzforgalmi egyensúly javítását szolgálják, aztán keményen visszaütöttek. Az akkor elrendelt ellenőrzések befejezési határidejének megh osszabbítása 383 milliárd forint visszautalást érintett, és igen komoly kárt okozott a magyar vállalkozói körnek. Az APEH kimutatása szerint az adóhatóság 8,3 milliárd forintot tartott vissza jogerősen, ezzel egy ezrelék többletbevételhez juttatva a költsé gvetést - 1,8 milliárd adóbírság, 100 millió késedelmi pótlék , és ezzel szemben 8,5 milliárd késedelmi kamatot fizetett ki. Miután az adózók 20 százaléka különböző okból kifolyólag nem kérte a kiutalást, az APEH szerencséjére további 2 milliárd forint ka matot nem kellett kifizetnie. Mindenesetre ezek az elszámolási problémák szintén hozzájárultak az áfaelőirányzatok alacsony teljesítéséhez. Az szjabevételek is 14 milliárddal alacsonyabbak voltak a tervezettnél, 998 milliárd forintot tettek ki. Mivel a k ormány intézkedései ellenére továbbra is magas, 417 milliárd forint maradt a kedvezmények összege, az összevont adóalapra jutó adóterhelések a 2004. évi 19,5 százalékról 18,9 százalékra csökkentek. A kedvezmények tehát továbbra is magasak, de a 2005. évi k ormányzati intézkedésekkel ezek emelkedését sikerült megakadályozni, növekedésük összességében 3 milliárd forint volt. Az adózóknak a központi költségvetéssel szemben fennálló tartozása 2005. december 31én 736 milliárd forint volt, ebből 341 milliárd a ké sedelmi pótlékok és bírságok összege. Az APEH mintegy 166 milliárd forinttal ugyan túlteljesítette a 2005. évi feladattervben meghatározott adó- és
