Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz):
2252 Mindezeket együtt tekintve, az MSZPfrakció támogatja, néhány mó dosító indítványt követően elfogadásra javasolja a beterjesztett törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban. - Pettkó András tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót László Tamás képviselő úrnak, Fidesz. (László Tamás hangosítás nélk ül kezdi hozzászólását.) Nem tudom, hogy a képviselő úr a csipkártyáját elhelyeztee. LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Bent van. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A képviselő urat illeti a szó. LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ez a törvény is egy úgyneve zett salátatörvény, nagyon sok jogszabályt érint, és úgy látom, hogy ezek között a legfontosabb az illetékekről szóló törvény módosítása, ami újabb terhet ró az állampolgárokra, és olyan érzése van az embernek, hogy ez az összetett törvénymódosítási javasl at is leginkább ennek érdekében született meg. Majd a végén fogom említeni Lenkovics Barnabás ombudsmannak a véleményét, akinek sok aggálya volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Azért abból, hogy felhívta a figyelmet bizonyos elemekre, úgy gondolom, hogy á tgondolásra érdemes ez a törvénymódosítás egészében. Most néhány részletet különkülön elemeznék. Itt van mindjárt az az eleme a törvénynek, hogy az építésrendészeti bírság kiszabásával kapcsolatban eltörli a jelenlegi jogszabályt, és azt mondja, hogy nem a törvény, hanem a kormány szabályozná a bírság mértékét. Kérdem azt, hogy miért a kormány, miért nem jó a jelenlegi törvényi szabályozás, vagy ha nem jó, akkor miért nem ebben a törvényben szabályozzuk mindezt. Miért kell ezt a kérdést is erőszakosan a ko rmány hatáskörébe utalni? Valószínű, hogy emögött is inkább az áll, hogy meg lehessen emelni a kiszabható bírságok mértékét. Van itt egy olyan pontja a törvénynek, amely arról szól, hogy abban az esetben nem szabható ki építésrendészeti bírsá g, amikor - az utolsó szót idézem - “az építtető nem járt el bizonyítottan rosszhiszeműen”. Azt gondolom, hogy ez egy pongyola megfogalmazás. Ki bizonyítja ezt a rosszhiszeműséget? Mit jelent a rosszhiszeműség ebben az esetben? Tehát ez olyan tág teret ad az önkormányzati vélekedésnek, ami, azt hiszem, nagyon sok vitára ad okot, és ezt jó lenne elkerülni. Az energetikai tanúsítványokhoz mondanék néhány gondolatot, kiegészítve azt, amit Katona Kálmán képviselőtársam már említett. Mondok erre példát, hogy men nyi anomáliát okozhat ez. Önkormányzat rendelkezik nagyon sok bérleménnyel, és az önkormányzatoknak is, természetesen ezen törvény alapján energetikai tanúsítványt kellene készíteni, ez többletfeladat, többletköltség, költségvetési fedezetet kellene erre b iztosítani. Nem látjuk azt, hogy ez csak az új épületek esetében lesze kötelező, a hatálybalépésből az következike, hogy 2007. január 1jétől ez valóban megjelenik kötelezettségként. De mondok extrém példát. Nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy ezt minden komfortfokozatú lakás esetében teljesíteni kelle, így például egy komfort nélküli lakás esetében is át kelle adni a bérlő számára. Így előadódhat, hogy az energetikai tanúsítványért több pénzt fizet ki a bérbeadó önkormányzat, mint amennyi a lakás lakbéréből befolyó összeg, amiből egyébként még más kiadásokat is fedezni kell. Van itt még két nagyon érdekes tétele ennek a törvénynek. Látható, hogy hihetetlenül szerteágazó ennek a salátatörvénynek az illetékességi hatásköre. Foglalkozik az orvos i, ügyvédi fegyelmi hatósággal, és beemel új fogalomként tervező, szakértő mérnökök, építészek fegyelmi testületének pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát, amit a bíróság végrehajtási záradékkal lát el. Ehhez tartozik még egy p ont, ez a '95. évi LIII. törvény 110. § (7)
