Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
224 lendületéről beszélünk, és büszkén veri a kormány a mellét, akkor tegyük hozzá, hogy az életnek van egy ezzel összefüggő árnyoldala is. A reálkeresetek növekedése 6,3 száz alék. Nyilvánvalóan mindenki örül neki. Itt az államtitkár úr kritikus volt, amikor elmondta, az egyensúly romlásába jócskán belejátszik az, hogy a reálkeresetek jobban nőttek, mint a gazdasági teljesítmény. A konvergenciaprogramból tudjuk, hogy jövőre itt is jelentős visszafogásra számíthatnak azok, akik tegnap még reálkeresetnövekedéssel kalkuláltak. Bővült a foglalkoztatás. Ez örök vitatéma köztünk. Persze biztos, hogy a statisztikák világából ilyen számsorok is kimutathatók, de mi, akik nem a Statiszti kai Hivatalban éljük az életünket, hanem egyegy választókörzetet képviselünk, azt látjuk, hogy a választókörzeteinkben dinamikusan nő a munkanélküliség. Ez igaz az én mohácsi választókörzetemre is, igaz az egész országra is, hiszen tudjuk, hogy a munkanél küliségi mutatókat sikerült újból 7,2 százalékra felküzdenünk. Ugyanakkor valakinek a mondatai között elhangzott az is - nem biztos, hogy ezt államtitkár úr mondta, de beszédes dolog , hogy beszélhetünk arról, hogy a foglalkoztatás bővül, mégis azt látjuk , hogy ennek ellenére egyre kevesebben fizetnek járulékot. Ez azt jelzi, hogy a rendszer belső összefüggéseiben valami nagynagy baj van. Imponáló szám, amit államtitkár úr említett, hogy 3,6 százalékra mérséklődött az infláció. De a televíziónézők tudják, hogy ez is a múlté, jövőre már ennek a duplájával kalkulálunk. Valószínűleg megint a Nemzeti Banknak lesz igaza, amely a kormány számításainál is néhány tized százalékkal nagyobb inflációról beszél. Megjegyzem, ez is egy olyan teljesítmény, amihez a kormá nynak sok köze nincs. Én még emlékszem arra a nagyon éles vitára, amely 2005ben a Nemzeti Bank és a kormány között a sajtó szintjén is zajlott, ami nyilvánvalóan nem volt helyes, de az, hogy az inflációt viszonylag sikerült alacsony szintre vinni, mindmi nd a Nemzeti Bank törekvéseit igazolja. Még egyszer mondom, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az infláció ne úgy csökkenjen, ahogy azt a Nemzeti Bank elvárta volna. Tehát itt egy olyan teljesítményről beszélünk, amihez a kormánynak túl sok kö ze nincs. A fizetési mérleg alakulása: államtitkár úr és minden kormányzati tényező mindig pozitívan beszél arról az 5 milliárd euróról, ami 2005ben bejött a magyar gazdaságba, arról a külföldi tőkéről, ami bejött az országba, és arról a nem kevés privati zációs bevételről, amivel gazdagodott az ország. Igen ám, de mit fogunk eladni holnap? Illetve tudjuk, hogy mit fognak eladni, hiszen a híradások már erről is szólnak, de még egyszer nem találunk egy budapesti repteret, amit el lehetne adni, mint ahogy az 2005 végén megtörténhetett. Nem biztos, hogy a külföldi tőke ugyanolyan lendülettel fog a következő évben bejönni az országba, mint ahogy bejött 2005ben. 2005 egy olyan év volt - államtitkár úr tudja a legjobban, miniszterelnök úr a szóba hozott beszédébe n is utalt erre , amikor szerencsés helyzetben voltunk. Én nem szó szerint idézem őt, mint ahogy azt tette Tállai képviselőtársam, de hát gyakorlatilag arra utalt, hogy mákunk volt, mert nem csináltunk négy éven keresztül semmit, nem kormányoztunk, de vol t egy nagyon kedvező nemzetközi klíma, a világgazdaságban pénzbőség volt, a világgazdasági centrumokban alacsonyak voltak az alapkamatok, a pénz nem pénzből képződött, hanem a pénztőkések azt mondták, hogy jövünk még ebbe a bizonytalan Magyarországba is, m ert van ugyan kockázat, de sokkal több pénzt realizálhatunk a pénzünkből. Most azonban az alapkamatok nőnek, ezért a bizonytalan térségek - mi ilyen szempontból Európa beteg embere vagyunk - iránt valószínűleg nem fog ugyanolyan érdeklődést tanúsítani a kü lföldi tőke, mint ezt tette egy más világgazdasági környezetben. Tehát amikor mondunk egy nagyszerű számot - mert az 5 milliárd tényleg nagyszerű szám , akkor azt is látnunk kell és látniuk kell a televíziónézőknek, hogy ez a világ is megszűnik számunkra már a következő évben, mert más világgazdasági környezetben élünk. Ha rátérünk az igazi, az államháztartást érintő kérdésekre, akkor ezt a dicsőséglistát nem lehet fokozni, sőt alapvetően csak negatív dolgokat lehet mondani, ezért itt az ÁSZ megszólalásain ak a logikáját követem, bár itt is hivatkozom az államtitkár úrra. Amikor a kormány a 2005ös költségvetést elkészítette, már akkor is jól tudta, hogy baj van. Nincs arról szó, hogy képviselt
