Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
221 kívül közvetlen pénzügyi veszteséggel is járnak, mert úgy gondolom, de nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy amikor a MÁV felvesz hitelt, még akkor is, ha államilag garantált, vagy a Malév eladósodik, akkor ő több kamatot fizet, mint ha ehelyett az állam járna el, és az állam venné fel. T ehát nem célszerű ezeket a nehéz ügyeket átvállalni, mert nyilván ezeknek a megoldása nem megy egyik napról a másikra - mióta probléma szinte mindegyik! A másik ilyen, nekem nem kifejezetten tetsző ügy, ez az alapok. A 90es éve kben nagyon sok alap volt, 2030, a 80as években 50, aztán most lett kettő, és most már megint öt van. Az ÁSZ is leírja, hogy van olyan alap, ahol igazából nincs más befizetés, csak amit az állam odatesz, viszont a pénz egy részét vagy egyre nagyobb részé t a kezelő szervezet fenntartása teszi ki. Itt is hozzátehetem, hogy és ha még ezt az alapokban benn lévő pénzt, mondjuk, nem állampapírba fektetik, hanem csak ott van, akkor ez is veszteséget jelent. Tehát igazából az alapok gazdálkodását is át kellene a normális fejezeti előirányzatok közé terelni. Most még egy területről szólnék, mert én ott vagyok inkább járatos, ez az önkormányzat. Azt nagy öröm volt olvasni az ÁSZjelentésben, és nem egyszer, hanem ötszörhatszor, hogy az ö nkormányzatok gazdálkodása megbízható, valós helyzetet tükröz, és az kifejezetten jólesett, amikor még az Alkotmánybíróság is kapott egy olyan megjegyzést, hogy a szabályozottsága nincs rendben. Tehát ez, hogy az önkormányzatoknál az odavissza fizetési kö telezettségek általában 1 százalék alatt vannak, ez nagyon jó eredmény. Különösen akkor, ha az ÁSZjelentés megállapítja, hogy már évek óta visszatérően ezeknek a normatíváknak a pontos leírása egyrészt vagy nincs meg, vagy gyakran változik, szóval igen ne héz annak a 3 ezer önkormányzatnak ezeket pontosan követni. De továbbmegyek: igazából ez a sok normatíva - erre már szintén készült tanulmány - felesleges. Néhány normatívával le lehetne ugyanezt a finanszírozási helyzetet fedni, hiszen ezek a normatívák n em úgy működnek - most a szabad felhasználású normatívákról beszélek , hogy én kapok az iskolafenntartásra ennyi pénzt, és ebből működtetem az iskolát, vagy bárki is azt hiszi, hogy ebből az iskola működtethető lenne. Nem. Az önkormányzatnak van millió be vétele, saját bevétele, állami bevétele, vagyonértékesítése, ezeket összeteszi, és ebből eldönti, hogy mennyit fordít az iskolájára, mennyit az óvodájára, mennyit a parktisztaságra. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az állam a személyi jövedelemad ó egy vagy két évvel korábbi részéből mennyit ad vissza. Az a költségvetés készítésekor egy fix szám. Nincs igazából szerepe, hogy ezt így különböztessük meg, és az önkormányzati gazdálkodás is jóval egyszerűbb, jóval tervezhetőbb lenne, ha ez a huszonhétf éle, vagy nem is tudom, hány helyről jövő pénz leegyszerűsödne. (Közbeszólások az MSZP soraiból: 150!) 150? Akkor még több, én csak a fő csoportokra emlékszem. Itt az állami számvevőszéki jelentésben van egy kitétel erre az államháztartási tartalékra, hogy ez egy rossz lépés, és ez csak ahhoz vezet, hogy az önkormányzatok ennyivel több hitelt vesznek fel. Na, itt nem értek egyet a jelentés készítőjével, hiszen kétségkívül számszerűen biztosan igaza van, 30 milliárd az egyik, 30 milliárd a másik, de nem errő l van szó. Biztos, hogy van olyan önkormányzat, amelyik, ha az államháztartási tartalékképzési kötelezettség megjelenik az ő költségvetésében, úgy gondolja, hogy akkor, ha törik, ha szakad, ezt a beruházást megcsinálja, és hitelt vesz fel, de van, aki egyé bként is hitellel működik, tehát nem tud emiatt többet felvenni. (11.50) Tehát ez az államháztartási tartalékképzés egy kicsit a porhintés kategóriája, mert amikor az ember hasonlítgatja, hogy az előirányzat a tavalyi évhez képest hogy alakul, akkor nagyob bnak mutatódik az a szám, ami ténylegesen kisebb, mert - minden gyakorló polgármester tudja - a kötelező tartalékképzésből az év végére nem lesz semmi pénz. Még egy önkormányzatokat érintő megjegyzést vetnék fel, ami minket nagyonnagyon rosszul érint. Vég igmegy az összes ilyen normatívafelhasználáson, és a közcélú munkavégzésnél írja le, hogy ezen a normatíván, mint ahogy az előző évben is, az igényekhez képest kevesebb volt az előirányzat. Ezt érzékeltem, úgy értve, hogy az önkormányzat is, de ilyen szems zögből még nem,
