Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
220 különböző dokumentumokból indultak ki, és ezek után, ha jól tudom, az lett a végeredmény, hogy az egyik fajt a szemléletmódot fogadta el a másik oldal is. Ott két különálló intézmény volt, de itt, úgy gondolom, nem megengedhető, hogy egy ilyen mondat szerepeljen az Állami Számvevőszék anyagában. Félreértés ne essék, nem azt kifogásolom, hogy az ÁSZ ezt leírta, ha nem azt a tényt, hogy ilyen hibák vannak. A másik problémám: végigbogarásztam ezt a nagy számtengert, és most felsorolnék néhány nagy eltérést: XI. fejezet, BM, 20. cím, Nemzeti Sporthivatal: előirányzat 793 millió, teljesítés 2697 - ez igazgatási kiadás; vagy XII. fejezet, FVM, 2. cím, szakigazgatás: előirányzat 976 millió, teljesítés 22 milliárd 416 millió; XIII. fejezet, HM, 1. cím 3. alcím, háttérintézmények: az előirányzat 43 milliárd, a tény 53 milliárd. Az Állami Számvevőszék ehhez nem tett megjegyzé st, tehát nyilvánvalóan megvan a minisztérium vagy a kormány átcsoportosítási jogköre, csak nekem mint sima parlamenti képviselőnek vagy - másként fogalmazva - mint polgármesternek nagyon nem tetszik az ilyen nagyon széles jogkör. Ezt azonban nem a kormány on kell számon kérnünk, hanem ezt nekünk, parlamenti képviselőknek kell az államháztartási törvény megfelelő kialakításával nem lehetetlenné tenni, de nagyon jól beszabályozni, megadni a lehetőségeit. (11.40) Ezek mind igazgatási jellegű dolgok, é s feltehetően ott, ahol 1 milliárdról 22 milliárdra nőtt, nem az igazgatási kiadások nőttek, hanem az intézmény ezen az igazgatási kereten belül valami fontos célt valósít meg. Ez jó lehet, de igazából úgy gondolom, hogy el kellene választani az igazgatási kiadásokat a társadalom szempontjából fontos célok finanszírozásától. Van egy másik ilyen cél, ami biztos, hogy jó cél, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25. címében: az energiagazdálkodásnál 45 milliárd tervről 109 milliárd lett a tény. Egészen biz tos, hogy ebben vagy támogatás van, vagy valami más, megvan az oka, de egy ekkora előirányzatnövekedést azért jó lett volna év elején, bár biztos, hogy az év elején ez nem volt látható, de év közben akkor, amikor a költségvetés módosításáról volt szó, ezt átvezetni. Még egy ilyen utolsó: szintén a Nemzeti Sporthivatalnál, a tartalékelszámolásnál kiderül, hogy a Nemzeti Sporthivatal kapott 4,2 milliárdot; nem látom, hogy az előbb említett 2,6 milliárdba ez hogyan fér bele. Biztos, hogy megvan, normál célokr a van felhasználva, és az ÁSZ ezt nem kifogásolta, tehát törvényes, viszont a parlament költségvetési bizottságának kellene olyan szabályokat alkotni, ami ezt lecsökkenti. Tehát ezek a formai észrevételeim. Tartalmi dolog, hogy csökkent a tavalyi tényhez é s az idei tervezethez képest is az államháztartási hiány. Ez a legösszefoglalóbb jelzőszám. De itt volt közben egy költségvetésmódosítás, tehát ha az eredeti tervhez viszonyítjuk, akkor az a hiány már növekszik; nem nagyon, de növekszik. És ami még inkább , tehát ami nagyobb bajt jelent: ezek az egyszeri bevételek. Itt elhangzott a Ferihegy, elhangzott az autópálya, ez olyan 570 milliárd, de az ÁSZ szövegéből látszik a MOL 80 milliárdja is. Tehát olyan nagy tételek, amelyek, ha ezt a pénzforgalmieredményfo rgalmi statisztikát elkülönítjük, itt az is elhangzott, hogy ebből a három tételből kettőt eredményforgalomban másvalakinél elszámolni, és akkor már a tavalyi költségvetési hiány is ez a 7,6 lenne, ami után, mondjuk, nem olyan mellbevágó az ez évi 10 száza lékos hiány. Tehát ez gyakorlatilag egy szerencsésen alakult év. Nyilván a Ferihegynél nem úgy esett be az a pénz az ajtón, hogy nem gondoltunk rá, hiszen a pályázat az év folyamán elég hosszú ideig folyt; de hogy ekkora bevétel származott ebből, az azért, gondolom, mindenkinek meglepetés volt. Tehát helyrejött, de nyilván ezt nem lehet folytatni. Most két olyan kisebb tételt emelnék ki, ami tartalmi kérdés, és nem igazából tetszik: ez a hitelátvállalásnak, elengedésnek az évek óta folytatott gyakorlata. E z most nem két év, ez 12 év vagy akárhány év. MÁV, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, időnként Malév. Ez azon túlmenően, hogy egyre inkább látszik, hogy azok az előirányzatok már a leíráskor sem mennek, azon
