Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hármashatár vagy hármashatás vidéke lesz Szentgotthárd?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
2165 tartamilag azonos interpellációját, valamint Kovács Ferenc K/1294. számon Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez benyújtott, szóbeli választ igénylő kérdését az Országgyűlés elnöke, nevezetesen én visszautasítottam , mivel az indítván yok nem tartoznak a kérdezett miniszterek feladat- és hatáskörébe. (14.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnöklést most átadom Lezsák Sándor alelnök úrnak, és kívánok önöknek a továbbiakban is szép napot és sikeres munkát itt a Házban. Viszontlátásra! (Tap s az MSZP soraiból.) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Dr. Nagy Andor (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hármashatár vagy hármashatás vidéke lesz Szentgotthárd?” cí mmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Nagy Andor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: “Hármashatár vagy hármashatás vidéke lesz Szentgo tthárd?” címmel. Nagy Andor képviselőtársamat illeti a szó. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! 2006 júniusában a szentgotthárdiakat szinte hideg zuhanyként érte a hí r, miszerint az osztrák illetőségű BEGAS Kraftwerk Gmbh. 2007ben hulladékégető építését tervezi mindössze 100 méterre a határtól, annak osztrák oldalán, közvetlenül Szentgotthárd szomszédságában. A hulladékégető tervezett helye ráadásul 300 méterre lenne az Őrségi Nemzeti Parktól is. Az égetőműben évente 200 ezer tonna újra nem hasznosítható hulladékot és szennyvíziszapot terveznek elégetni, az uralkodó északnyugati széljárás miatt azonban számolni kell azzal a veszéllyel, hogy az égetőmű összes káros hatá sát a határ magyar oldalán fogja kifejteni. Az ilyen hulladékégetők legfőbb veszélye, hogy a környezetkárosító anyagok koncentrációja jelentősen megnő környezetükben. Ilyen anyagok például a dioxin és a furán is, amelyeknek rákkeltő, az immunrendszert gyen gítő, születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozó hatásai vannak. Ezen vegyületek különösen veszélyesek, mert a szervezetben felhalmozódva hosszú távon fejtik ki kedvezőtlen hatásukat, és nemcsak az égetőmű közvetlen közelében károsítják a környezetet, hanem messzebbre is eljutnak; a távolabbi legelőkön például a szarvasmarhák szervezetébe is, ezen keresztül a tej- és hústermékekbe, és általuk a fogyasztók szervezetébe is bejuthatnak. Tisztelt Miniszter Úr! Az előbb említett káros hatások me llett jól tesszük, ha rövid időre felidézzük az elmúlt években a térséget érintő egyéb negatív környezeti hatásokat is. A sorozat a habzó Rábával kezdődött, amit egy osztrák bőrgyár okozott, majd a Lapinccsal folytatódott, amelybe napi 71 tonna só került e gy szintén osztrák geotermikus erőműből. Mindezek fényében lassan ott tartunk, hogy a Hármashatár vidékét átkeresztelhetjük a hármashatás vidékének. Tudomásom szerint 1997 óta létezik az az ENSZegyezmény, amely az ilyen környezetvédelmi konfliktusokat hiv atott kezelni. Ez alapján az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatában a szomszédos ország is részt vehet, ha feltételezhető, hogy az adott létesítmény környezeti károkat okozhat a határ túloldalán.
