Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hármashatár vagy hármashatás vidéke lesz Szentgotthárd?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
2166 Mindezek alapján tisztelettel kérdezem a k övetkezőket a miniszter úrtól. 1. Folytate egyeztetést a környezetvédelmi tárca az osztrák szervekkel az égetőmű megépítéséről? 2. Készítette a minisztérium hatásvizsgálatot az égetőmű esetleges káros hatásairól, és ha igen, milyen eredményre jutottak? 3 . Mit kíván tenni a szaktárca az égetőmű esetleges káros hatásainak kiküszöbölése érdekében, hogy a Hármashatár vidéke ne váljon a hármashatás vidékévé? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képvi selő úr. Megadom a szót Persányi Miklós miniszter úrnak. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek önnel abban, hogy kiemelten fontos a szomszédos országo kkal együttműködni, hogy a határainkon ne terjedjen át környezetszennyezés. Szeretném megerősíteni mindazt, amit Göncz Kinga miniszter asszony már elmondott a tisztelt Ház előtt, Szabó Lajos képviselő úr hasonló kérdésére júniusban. A Rába szennyezését is érdemes megemlíteni, hiszen itt bőrgyárak szennyvízéről Burgenlandból, egy stájerországi geotermális fűtőmű sóterheléséről is van szó, és hogy ez mennyire bonyolult kérdés - jóllehet most már lassan három esztendeje vetjük fel ezeket a problémákat osztrák partnereinknek , azt jól mutatja az, hogy például Burgenland is közigazgatási perben áll Stájerországgal a termálfűtőmű sóterhelésének megszüntetése érdekében. Bírjuk az osztrák tárca ígéretét a Rába dolgában, sőt a legutóbbi egyeztetésen éppen Brüss zelben, októberben Kovács Kálmán államtitkár úr tárgyalt erről, ahol megerősítette osztrák partnere, hogy az osztrák kormány még pénzbeli támogatást is rendel a megoldás érdekében ahhoz, hogy a szennyező minél előbb a bőrgyárak esetében megoldja a szennyví z problémáját. Visszatérve a hulladékégető kérdésére, Magyarország és Ausztria egyaránt részese az espooi egyezménynek, amely az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szól, és valóban lehetővé teszi a szomszédos országok beleszólását. E nnek alapján él Magyarország jogaival, például a verespataki aranybánya vagy a Novo Virjei tervezett vízierőmű dolgában, mint ahogy Ausztria és Románia is él a Paksi Atomerőmű élettartamhosszabbításával kapcsolatosan. Amikor az első híreket kaptuk a hull adékégetőről, azonnal megtettük a szükséges diplomáciai lépéseket. Először informális tájékoztatást kértem osztrák partneremtől, majd kifejeztem hivatalos levélben júniusban, amelyben megerősítettem, hogy részt kívánunk venni az égetőmű környezeti hatásviz sgálatában. A válaszlevélben partnerem arról tájékoztatott, hogy még nem folyik hatósági eljárás a hulladékégető ügyében, de ígéretet kaptunk arra, hogy mihelyt ez megkezdődik, a magyar partnert fogják tájékoztatni. Az égetőmű környezeti hatásairól mindenü tt a beruházónak - mint minden környezeti hatásnál - kell a dokumentációt elkészítenie és benyújtania az osztrák hatóságokhoz. Hasonlóan volt ez Magyarországon, amikor például a budapesti hulladékhasznosító művet kellett környezeti engedélyezésen keresztül vinni, ahol ma már elvégzett beruházásról jelenthetek a tisztelt Háznak, még akkor is, ha körülbelül öt évet késett ez a beruházás, mert 19982002 között az akkori kormány nem biztosította a korábban megígért kormányzati támogatást a megvalósításhoz. De am int értesítést kapunk Ausztriától arról, hogy a hatásvizsgálati eljárás megkezdődik, és megküldik a dokumentációt, tájékoztatni fogjuk az érintetteket, és lehetőséget adunk arra, hogy akár írásban, akár lakossági fórumon kifejthessék a véleményüket. Nyilvá n a magyar álláspontot majd továbbítjuk Ausztriának, és képviseljük a magyar érdekeket a szokásos, bevált módszerek szerint. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jóllehet az espooi egyezmény vétójogot nem biztosít, de az osztr ák hatóságoknak figyelembe kell venniük a magyar véleményt és a magyar hatóságok által jelzett feltételeket. Ez a nemzetközi eljárásrend, és ezt kívánjuk követni. Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. (Taps az MSZP soraiban.)
