Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2130 Ahogy itt már a vitában elhangzott, Kovács Tibor képviselőtársam mondta, én azt teljesen természetesnek tartom, hogy ha az én feleségem háztartásbeli, nem dolgozik - nem így van, de feltéve, de nem megengedve, ha így lenne , akkor ne a nemzeti kockáza tközösségen belül más adóforintjaiból fizessék meg az ő járulékát, hanem ha én olyan jövedelmi helyzetben vagyok, akkor fizessem meg én. De modellezzük le azokat az élethelyzeteket, amelyek Magyarországon vannak, hogy kiket kell még valamilyen mértékben me ntesíteni ennek megfizetése alól azon a nagyon széles körön kívül, aki a törvényben benne van már most is. Ha ilyen alapon közelítjük meg a kérdést, akkor meg fogjuk találni a válaszokat rá, és biztos vagyok benne, hogy akkor egyet tudunk érteni, ugyanúgy, ahogy a gázártámogatásnál az előbbi kétperces hozzászólásomban már elmondtam. Ismételten csak fel tudom ajánlani azt az együttműködést, hogy tegyük fel együtt a kérdéseinket. Ami ebben jó, azt fogadjuk el közösen, ami ebben változtatható, azt pedig a törv ény hátralévő tárgyalásán változtassuk meg. Gondolom, a költségvetési bizottságban erre lesz mód, mint első helyen kijelölt bizottság a módosító indítványaival még talán egy kicsit túl is tud terjeszkedni a benyújtott törvény keretein is, tettük ezt nemegy szer. Amennyiben a közösen megfogalmazott kérdéseinkre a lehető legjobb választ tudjuk megtalálni, azt hiszem, az nem a mi érdekünk, hogy megtegyük, hanem az egész ország érdeke. Én a szocialista frakció nevében ebben ajánlok együttműködést. Köszönöm figye lmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége időkeretéből átadott öt percet a Fideszképviselőcsoportnak. Következik Horváth János képviselő úr, Fidesz. D R. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán lévő, a költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása a gazdaságpolitika kapuit nyitogatja. Lényegében a gazdaságpolitikában gyökerezik a politikai krízis és a kormányzati vál ság. Az ingatag kormányzat félreértett közgazdasági tézisekkel igyekszik igazolni a megszorító csomagokat, a máris magas adózási terhek további súlyosbításának szükségességét. De ha megvalósulnának a megszorítások, akkor a nemzetgazdaság még az eddigieknél is nagyobb mértékben lemaradna a saját lehetőségei mögött, megjelennének a káros következmények, az aggasztó mutatók, nevezetesen a fokozódó munkanélküliség, infláció, adóteher és nemzetközi eladósodás; e folyamatokat az életszínvonal csökkenése, az elsze gényedés és a nemzeti vagyon felélése kísérné. Ezek hatására tovább nőne a feszültség, és tovább fogyna a társadalom tűrőképessége, ami ördögi körként tovább hátráltatná a kibontakozást. Ebben a fonák állapotban a kormányfő azzal tetézi beismerten elhibázo tt politikáját, hogy további suta intézkedéseket helyez kilátásba. Olyan ez, mint amikor a balesetben vérveszteséget szenvedett embert vérszívó piócákkal kezdi gyógyítani a középkorból visszatérő orvos. Az is óhatatlanul felmerül a közvéleményben, hogy a k ormány figyelemelterelő taktikázást folytat. Amikor a miniszterelnök önleleplezése nyomán köztudottá váltak az állami költségvetés körüli titkolózások, torzítások és csalárd kommunikáció, akkor robbanásszerű felháborodás tört ki az országban. Eleinte a bal atonőszödi beszéd nyomdafestéket nem tűrő kifejezései okoztak döbbenetet, majd a patriótaérzés megsértése váltotta ki a milliók felháborodását, azóta pedig a becsapottság megalázó érzése fűti emberek százezreit, népmozgalommá vált a miniszterelnök lemondás ának vagy lemondatásának követelése. A konfliktuselemzés elméletének és tapasztalatainak tükrében az a meglátásom, tisztelt Országgyűlés, hogy a miniszterelnök hamarosan vissza fogja adni megbízatását az Országgyűlésnek. Az indokok közül elegendőnek gondol ok kettőt megemlíteni. Először, mert felismeri, hogy
