Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
206 felülvizsgálatával ennek a bizalmi állapotnak a helyreállítását kérni, követelni. Erre a kormányzat javaslata a távoli jövőben hangzott el a bizottsági ülésen. Mint már mondtam, a bizottsági ülésen konkrét ügyletek is szóba kerültek, például a Budapest Airport és a MOL 480 milliárdos elszámolási trükkjeivel kapcsolatos észrevétel. Ez nem volt előre tervezett, ezért a költségvetés folyamataiból kilóg, mégi s a napi folyó költségvetésben való felhasználásról van szó, ezért nagyon komoly szabályossági problémát vet fel, amely nem feltétlenül a törvénytelenség, de a klasszikus kiskapuk keresésének az esete. Ha önök mint vállalkozók vagy magánszemélyek az APEHn él ilyen módszerekkel élnének, biztos, hogy eljárási bírsággal és más retorziókkal számolhatnának. A hétköznapokban nem mindenki érti ezt az összevissza trükközést ezekkel a hatalmas számokkal, egy átlag állampolgár számára elég veszélyes a mai magyar való ságban, amikor fenyegetik a vállalkozókat, az embereket az APEH különböző fokozott ellenőrzésével. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Külön gondot jelent - ami egyébként már évek óta megjelenik - az egészségügyi alap, i lletve a nyugdíjalap, tehát a társadalombiztosítási alap túlköltése vagy alultervezettsége. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az Állami Számvevőszék, az ellenzék és minden elemző felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a tételek teljes mértékben megalapozatlan bevét eli és kiadási számokat hoznak a költségvetésben. Sajnos, a tények is ezt igazolták. Azt kell mondanunk - bár ezt csak egy mondat erejéig érdemes megemlíteni, de később egy külön vita tárgya lehet , hogy két külön megállapítást lehet tenni: a nyugdíjrends zer átalakítása ma több mint 400 milliárd forintjába kerül évente a költségvetésnek, 2005ben ennyit kellett a járulékokon felül hitelből és adóbevételekből behelyeznie a költségvetésnek ebbe a rendszerbe. Másrészről az egészségügyi rendszerben az alapellá tásra elég a pénz, de miután egyéb más szociális terheket is - amire egyébként Kékesi Tibor is utalt, igaz, szebb szavakkal - ráterhel, ezért az egészségügyi alapban is látszólag a kórházakkal, az egészségüggyel és a gyógyszerrel van probléma, pedig valójá ban nem az emberek egészségügyi ellátásához kötődik ez a hiány, hanem egyéb szociális kiadások, a befogadott táppénz és más kiadások teszik nehézzé a helyzetet, és ahogy elhangzott, 2005ben mindenféle különleges nyugdíjakkal is kell számolni, amelyek majd további nehézségeket fognak okozni. Az Állami Számvevőszék a gyógyszerkasszával kapcsolatban a kifogását fogalmazta meg, de igazából a bizottságokban hangzik el világosan, illetve közérthetően, szakszerűen az Állami Számvevőszék, érthetően pedig az embere k számára, hogy olyan szerződést kötött a kormányzat, amely nem stabilizálta a gyógyszerellátási rendszert, ami gyakorlatilag a 2003tól kialakított szerződésekből és gyógyszerfinanszírozási rendszerből adódóan mára már szinte tarthatatlan állapotokat hoz ott létre. (10.30) Nem tudta stabilizálni az emberek számára biztonságos ellátást, mondhatnánk, rendkívül kockázatosnak ítélhető ez a rendszer szakmai szavakkal. Általában igaz az egész költségvetésre, kérdezték a bizottsági vitában a szocialista képviselő k, hogy hol vannak a trükkök. Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatók alapvetően a trükkök, hogy a bevételeket túltervezték, megalapozatlanul tervezték meg, a kiadásokat pedig alultervezték. Tehát nem a várható nyilvánvaló kiadásokat állította be a kormány zat, és fogadtatta el az MSZPSZDSZes többséggel még 2004 decemberében, hanem ezt eltérítette a valóságtól. Utána, amit aztán majd a tartalékképzés és a tartalékkifizetések kapcsán az Állami Számvevőszék is szóvá tesz a mostani ellenőrzése kapcsán, világo ssá teszi, hogy olyan többletkiadásokat kellett beállítani a különböző fejezeteknél, minisztériumoknál és alapoknál, amelyek egyébként előre láthatóak voltak, és nem a tartalékkifizetés alapszabályainak megfelelő, az előre nem látható, úgymond vis maior in tézkedésekhez kapcsolódó kiadások történtek. Ezt egyébként el is fogadta a kormányzat, és ígéri, hogy már ebben az évben nem használja. Majd egy év múlva újból tudjuk értékelni, hogy ezt a
