Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1930 rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak összege 580,1 milliárd forintot tesz ki, 309,6 milliárd forint a hozzátartozói nyugellátások tervezett összege, és a 13. havi nyugdíjak tervezett kiadása meghaladja a 188 milliárd forintot. A januári nyugdíjemelésekről. A 2007. évben is a hatályos szabályozás szerint a nyugdíjakat, mint minden évben, január 1jén az ado tt évre tervezett nettó átlagkeresetnövekedés és a fogyasztóiárnövekedés átlagának megfelelő ütemben kell emelni; ez az úgynevezett svájci vagy vegyes indexálás, ahogy szoktuk még nevezni. A nettó átlagkeresetnövekedés és a fogyasztói árindex tervezett mértékét minden évben a költségvetési törvény rögzíti. A benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban nettó keresetekre 1,7 százalékos, a fogyasztói árakra pedig 6,2 százalékos növekedési ütem szerepel. Ebből adódik a nyugdíjemelés mértéke, mely 2 007ben 4 százalék. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Jó kevés!) Köszönöm a kedves figyelmeztetését, képviselőtársam. Volt az önök idejében olyan is, amikor semennyit sem emeltek. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Azért ez 4 százalékkal csak több a semmi nél! A 2007. évi januári nyugdíjemelés várhatóan 2,7 millió főt érint, az emelésben érintett ellátások száma ennél magasabb, mintegy 3,4 millió, mivel vannak olyan személyek, akik saját jogú nyugdíjuk mellett kiegészítő ellátást és például özvegyi nyugdíja t is kapnak. Az emelés nem érinti azokat a nyugdíjasokat, akiknek a nyugdíját 2007ben állapítják meg. Tehát ennek a 4 százalékos nyugdíjemelésnek a havi átlagösszege várhatóan 3000 forint körül alakul, így a januári emelés összességében 97 milliárd forint többletkiadással fog járni. Itt szeretném megemlíteni a méltányossági intézkedésekre tervezett keretösszegeket. Ezek várhatóan a 2006. évben módosított előirányzat szintjén kerülnek megállapításra. Eszerint méltányossági alapon való nyugdíjemelésre 700 mi llió forint, méltányossági nyugdíjmegállapításra további 200 millió forint fordítható. 2007re szerepel a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban az egyszeri segélykeret, amelynek összege 150 millió forint. A 2007. évi korrekciós emelésekről csak nagy on röviden. Mindenekelőtt, ahogy említést tettem róla a bevezetőmben, az úgynevezett 50 százalékos özvegyi nyugdíjaknak az esedékes 60 százalékra való emelése 220 ezer embert érint. A másik intézkedés szerint - hiszen a múlt évben karácsony előtt törvénybe n fogadtuk el az ötéves korrekciós programot - a férfiaknak és a nőknek differenciált nyugdíjemelés jár. A rendes januári nyugdíjemelésen túl az 1987. december 31. előtt megállapított nyugdíjak korrekciós emelése körülbelül 594 ezer embert érint. Ezt a pon tos adatot tudom prezentálni önöknek Aszódi képviselő urunk jóvoltából. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és természetesen a Háznak elfogadásra javaslom a jövő évi költségvetést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világos i Gábor) : Most megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetésnél, és ami minket illet és izgat, a mezőgazdaság fejezeténél fel kell tenni azt a kérdést, hogy mit is kellene sugallni és tükrözni egy költségvetésnek általában. Nos, a magunk részéről a FideszMagyar Polgári Szövetség néhány stratégiai kérdést azért megfogalmazott, amit minden költségvetéssel kapcsolatosan elvárnánk. A jelen helyzetre tekintettel p éldául azt, hogy a nemzeti forrásokkal csökkentsék azt a hátrányt, amit az MSZPSZDSZkormány okozott a koppenhágai szerződés aláírásával, amikor is elfogadták azt, hogy 25 százalékos lesz csak a magyar gazdák támogatottsága, szemben az európai gazdák 100 százalékos támogatottságával. Emlékszünk arra a triumvirátusra, Medgyessy Péter, Kovács László és Németh Imre voltak azok, akik ezt a koppenhágai szerződést aláírták.
